Nincs budapesti közösségi kert várólista nélkül – a budai kerületek tapasztalatai alapján legalábbis biztosan nincs: az újonnan létrehozott parcellákat már a megnyitás előtt elkapkodják a jelentkezők.
A 2010-es években gyorsan nőtt a közösségi kertek száma Budapesten, mégis állandóak a várólisták. Nem csak magánszemélyek, intézmények is szívesen gondozásba vennének egy-egy kisebb területet, a szemléletformálás és a közösségépítés lehetőségét is látják a zöldben. Nem csoda, hogy a kerületek sorra nyitják a kerteket, és folyamatosan bővítenék a kínálatot, ám ez a sűrűn lakott belvárosban nem könnyű feladat. Az önkormányzatok az ágyások létesítésekor általában saját használaton kívüli telkeik között vagy közparkokban néznek körül, esetleg megpróbálnak valamilyen együttműködést kötni a kinézett terület tulajdonosával.
Óbuda-Békásmegyeren 2013-ban nyílt meg az első közösségi kert, a II. kerületben pedig 2021 óta működik ilyen program. Mindkét kerületben azt tapasztalják, hogy nem tudnak annyi ágyást biztosítani, ahány jelentkező lenne. A kertek kialakításának és esetleges későbbi fejlesztésének költsége néhány százezer forinttól a milliós tételig terjed, a működtetés ugyanakkor alig kerül pénzbe.
A II. kerületben minden év áprilisában indul a szezon: a Mechwart ligetnél található parcellákat sorsolják ki ilyenkor, és locsolókannát is átadnak a nyerteseknek. Várólista itt is van, ahogy a kerület összes hasonló létesítménye esetében. A II. kerület ezért azt tervezi, hogy később még két helyszínen alakítanak ki kertet: a Fény utcai piacon és a Germanus Gyula parkban. A Mechwart liget mellett most két másik helyen, az Elvis Presley játszótérnél és a Szabó Magda sétánynál vehettek birtokba ágyásokat a jelentkezők – az utóbbi 2023-ban nyílt meg a Mammut bevásárlóközpont és az önkormányzat együttműködésében. Tavaly nyitott a kerület talán legkülönlegesebb kertje: a Szabadság utcai játszótér mögötti Manóligetben óvodások és iskolások kertészkedhetnek.
Óbudán idén adják át a Doberdó-kertet, a Kiscelli parkerdő területén található létesítmény a kerület ötödik közösségi kertje lesz. És ez esetben a jelző még hangsúlyosabb: közösségi költségvetéséből hozzák létre, vagyis a lakosság szavazhatott arról, hogy az önkormányzat milyen fejlesztésekre költsön el 100 millió forintot, és a Doberdó-kert is bekerült a tíz legnépszerűbb javaslat közé. Ezen a szavazáson is kiderült, hogy a városi kertészkedés egyre fontosabb a lakosság számára, de ezt mutatja a meglévő létesítmények foglaltsága is. A Jós utcai kert 2023-ban kezdte el a működését, huszonhatan művelik az ágyásokat – itt is telt ház van, és várólista. Óbuda-Békásmegyeren az önkormányzat adja a telket, a fenntartásért pedig egyesületek felelnek. A közeljövőben két új helyszínnel bővül a kínálat, és a kerület azt tervezi, hogy eszközökre, személetformáló programokra, vagy bővítésre, újabb ágyásokra is lehet majd pályázni. A program sikerén felbuzdulva az önkormányzat elindult a K&H Bank pályázatán, nyertek, így hárommillió forintot költhetnek a kertek fejlesztésére. Horváth Dániel, az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. vezető projektmenedzsere azt mondja: tudatosan adja át az önkormányzat a kertek üzemeltetését egyesületeknek. Azt szeretnék elősegíteni, hogy közösséggé fejlődjenek a kertészkedők, és próbáljanak meg önfenntartóvá válni, ugyanakkor az extra programokhoz és a fejlesztéshez szükségük van támogatásra, erre az önkormányzati pályázatokon nyerhetnek néhány százezer forintos tételeket. Óbuda sűrűn lakott területein nagyjából ezer négyzetméteres kerteket sikerült létrehozni, 20- 30 ágyással – jellemzően városi parkok területén. Ezek azonban helyhiány miatt nem, avagy alig bővíthetőek. Horváth Dániel elmondása szerint nincsenek könynyű helyzetben, mert nagy az igény a zöldterületek minden változatára. – A lakosság szeretne közösségi kerteket, de más típusú teret, például futókört is – mondja a projektmenedzser. A bővítés érdekében áttekintették a külterületen lévő önkormányzati telkeket, és idén nyáron Csúcshegy városrészben alakítanak ki egy nagyobb területet „városi farm” céljából. Itt már 3000 négyzetmétert adnak birtokba az érdeklődőknek, akik a máshol megszokott 5–10 négyzetméteres ágyások helyett akár 20–80 négyzetméteres területekre is jelentkezhetnek. – Akkora az érdeklődés, hogy az elmúlt hetekben az előregisztrációs felhívásra egy nap alatt betelt az a tizenhat parcella, amit az első ütemben létesítünk – árulja el Horváth Dániel.
A lakosság mellett intézmények is jelezték az igényüket, a kerületi rehabilitációs és foglalkoztatási központ igényelt egy ágyást az ellátottjai – megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő emberek – számára. Óbuda-Békásmegyeren több nyugdíjasházat működtet az önkormányzat, ezeknek az intézményeknek is lesz egy ágyásuk. Birtokba venni a nyár közepén lehet majd a területet, az „üzemszerű” működés várhatóan szeptembertől indul. A csúcshegyi kert előnye, hogy az igények függvényében bővíthető. Az önkormányzat közösségi gyümölcsös megvalósításába is belevágna a jövőben, ezt a Mocsárosdűlő területének szélére tervezik. Bár ott a természetvédelmi besorolás miatt nem minden önkormányzati telek vehető igénybe ilyen célra, de van még néhány olyan terület, ahol létesülhet gyümölcsös. És elképzelhető, hogy lakótelepi kerttel is gazdagodik a kerület, erre elsősorban Békásmegyeren van nagy igény. A kertek népszerűségét jól jelzi az is, hogy semmiféle gond nem merül fel a működésükkel kapcsolatban: az önkormányzat nem tud róla, hogy bárhol rongálnák azokat, a „földművelők” pedig szorgalmasan gondozzák az ágyásokat.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/20. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg május 16-án.
