Körbejárta a hír a sajtót, hogy az egyik legősibb magyar kutyafajta, a kuvasz a kihalás szélére került, már csak 1800 regisztrált példány él az országban, az éves szaporulat pedig alig 150–250 kölyök. Azután azonban már arról szóltak a hírek, hogy a számok ugyan stimmelnek, de szó nincs kihalás széléről, az állomány stabil. A két álláspontból annyi mindenképpen kiderül, hogy így vagy úgy, de kevés a kuvasz az országban, hiába hungarikum. És a státusza: veszélyeztetett fajta.
Elmentem hát Nyárádra Haluskáné Taar Enikő kuvasztenyésztőhöz, a Duna menti Jeles Kuvasz kennel társtulajdonosához, hogy személyesen nézzem meg, milyen kutyák a kuvaszok, az újsághíreken túl.
(...)
– Mi az előnye annak, ha az ember kuvaszt választ?
– Rengeteg. Rendkívül tanulékonyak, okosak, könnyen tarthatók, ha – és ezt nem győzöm eléggé hangsúlyozni – megfelelő kezekbe kerülnek. Nem lehet lelkileg gyenge a gazda, mert azonnal átveszik a falkavezérséget. Nagy szeretettel, de határozottan kell velük bánni, és akkor a gazda a mindenük. Jelekkel és utasításokkal is neveljük őket, egy idő után már elég csak a jel: a kutya hallótávolságon kívül van, intek neki, leül, vagy épp amit szeretnék.
(...)
Miért tartják az emberek hamisnak a kuvaszt, és mennyi az igazság az előítéletből? Brazíliából miért vesz valaki kuvaszt? Bajban a kutyafajta? Mi az Agrárminisztérium álláspontja? És a tenyésztőké? A válaszokért keresse a teljes riportot a Magyar Hang április 26-án megjelent 2019/17. számában!
Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, vagy elektronikus formában bármeddig a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/17. számban? Itt megnézheti!
