Műanyagmentes július: hogy állunk az újrahasznosítással?

Mondj nemet az egyszer használatos műanyagokra júliusban – tulajdonképpen ez lehetne a műanyagmentes július kihívás szlogenje. De vajon honnan indult ez az egész, és mi történik az eldobott műanyagszeméttel itthon és az EU-ban?

Az ötlet 2011-ben látott napvilágot a nyugat-ausztrál partvidéki Perth városában. Ekkor a helyiek még nem is sejtették, hogy a kezdeményezés később nemzetközivé válik: az Ipsos felmérése szerint 2018 júliusában 177 országból 120 millió felnőtt csinálta meg a kihívást – amelyhez több, mint 500 magyar is csatlakozott.

Az Eurostat felmérése szerint a magyar háztartásokban 2016-ban 308 ezer tonna műanyag keletkezett, de ebből mindössze csak 97 ezer tonnát, a teljes mennyiség 31 százalékát hasznosítottak újra, ami 11 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál. Nagy meglepetésre viszont az olyan országok, mint Írország (31 százalék), Franciaország (26), valamint Finnország és Észtország (25) is hozzánk hasonlóan rossz helyezést értek el ebben a mutatóban.

Az újrahasznosítás mellett a másik két lehetőség a szemét lerakása vagy elégetése. Előbbi olcsóbb, viszont komoly károkat okoz a környezetnek: az erdőkbe, pusztákba kirakott és folyókba öntött hulladék mérgezi a talajt és a vizeket – úgy, hogy közben ez semmilyen energetikai, gazdasági haszonnal nem jár. 2016-os statisztikai adatok szerint az összegyűjtött műanyagszemét legnagyobb része, 58 százaléka a lerakókba került hazánkban.

A hulladékégetés már valamivel jobb formája a szemét hasznosításának, mert legalább energiát termel, de sajnos nem csak azt: a műanyaghulladékok elégetése közben évente 400 millió tonna szén-dioxid kerül a levegőbe, és károsítja a környezetet a benne élők egészségével együtt. Három éve Magyarországon 33 ezer tonna műanyaghulladékot, azaz a teljes mennyiség 11 százalékát égették el.

Fontos figyelmet fordítani a mikroműanyagok, azaz a műanyagok parányi, 5 milliméternél is kisebb részeinek kérdésére is. Sajnos, ezeket egyre nagyobb mennyiségben találhatjuk meg a tengerekben, de eléggé sokkoló, hogy akár az ételeinkben és italainkba is bekerülhetnek – például a sörbe, a vízbe vagy épp a csapvízbe.

Az emberi egészségre gyakorolt hatásuk egyelőre nem ismert, de a műanyagok gyakran tartalmaznak olyan adalékanyagokat, mint stabilizátorok vagy tűzgátlók, és más vegyi anyagokat is, amelyek károsak lehetnek a szervezetre. Az Európai Parlament (EP) képviselőinek egy része éppen ezért azt szeretné, hogy 2020-ra EU-szerte tiltsák be a kozmetikumokhoz és tiszítószerekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyagokat, és tegyenek lépéseket a textilekből, a gépjárművek gumijaiból, a festékből és a cigaretta csikkekből származó mikroműanyagok mértékének minimalizálása érdekében.

Az elmúlt években több, más környezetvédő intézkedés is született a műanyagokkal kapcsolatban. Az EP 2015-ben elfogadta a műanyagzacskók csökkentésére vonatkozó szabályozást, 2019 márciusában pedig egy olyan törvényjavaslatot, amelynek értelmében 2021-től betiltják az olyan egyszer használatos műanyagok használatát, mint a fülpiszkáló, evőeszköz, tányér, szívószál, italkeverő és léggömbpálcika – ezután ezeket kizárólag csak fenntartható anyagokból lehet majd elkészíteni. A tagországoknak 2025-re pedig már arról is gondoskodni kell, hogy az egyszer használatos műanyag flakonok legalább 25 százalékát újrahasznosítsák. Továbbá, 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, 2030-ra pedig ezeknek már 30 százalékban újrahasznosított anyagból kell állniuk.

Betiltaná 2021-től az Európai Parlament az egyszer használatos műanyagtermékeket | Magyar Hang

Az Európai Parlament ezen túlmenően előírná, hogy a dohánytermékekből származó szemetet 2025-ig felére, 2030-ra pedig 80 százalékkal kell csökkenteni.

Azonban az EU sem feddhetetlen! Azt a műanyagszemetet, amit már a kontinens nem bírt feldolgozni vagy tárolni, az unió kénytelen volt elszállíttatni – főleg Kínába. Az ázsiai országnak ez sokáig jó üzlet volt, de 2018-ban közölték, hogy nem kérnek több szemetet – írta a témáról többek között a 444. És hogy mit csinált ezután az EU? Más lerakatok után nézett. Így került 2018 elején a műanyaghulladék 60 százaléka Malajziába, Törökországba, Vietnámba és Indiába. Számos délkelet-ázsiai ország azonban szintén nem kér már a nyugati szemétből, és például Kambodzsa, vagy a Fülöp-szigetek nemes egyszerűséggel konténerekbe rakta a fejlett országokból odaszállított szemetet és visszaküldték azokat a kibocsátó országokba.

Az Európai Parlament egyébként 2018 tavaszán meghirdette körkörös gazdasági modelljét, amelynek lényege, hogy az összes terméket és alapanyagot újra felhasználják és hasznosítják. Reménykedjünk, hogy ennek megfelelően is fognak eljárni.