Veszélyes tényferdítés áll a halott csecsemők tízezreit vizionáló rettegéshullám mögött.
Október 22-étől nem büntetendő az abortusz Észak-Írországban. Az 1861 óta érvényben lévő abortuszt tiltó törvény megváltoztatása nemzetközi szinten felháborodást keltett egyes körökben, és a Facebookon ezrek változtatták feketére profilképüket, a #DarkestDay, a #LegsötétebbNap hashtaggel kísérve.
A Magyarországra is begyűrűző felháborodás kiindulópontját a Right To Life UK („Az élethez való jog”) nevű szervezethez lehet kötni, amely „20 sokkoló tény az új észak-írországi abortusztörvényről” címmel foglalta össze a változtatást érintő kritikájukat. Ez a húsz pont szolgált később a közösségi médiában terjedő, féligazságokon alapuló rettegéshullámnak, ami halott csecsemők tízezreit vizionálta a kevesebb mint kétmilliós országban.
Ezek a „tények” azonban javarészt féligazságok, amelyeket érdemes szélesebb összefüggéseiben is górcső alá venni. Észak-Írországra ugyanis nem vonatkozott az az 1967-es törvény, amely Nagy-Britannia többi részében biztosítja az abortusz jogi kereteit, így az 1861- es szabályozás eltörlésével egyfajta legális vákuum keletkezett. Múlt keddtől egy átmeneti időszak lépett életbe, amely 2020. március 31-éig tart. A londoni kormány hivatalos dokumentumai szerint ebben az időben „nyitott konzultáció” zajlik majd a részletes jogi keretek megteremtésének érdekében.
L. Ritók Nóra: Nem is értem, mitől működik még ez az egész | Magyar Hang
A gyerekek és szüleik felzárkóztatásáról, az ingyenes tankönyvről, a tanárhiányról és az elmaradó jelzésekről is beszélgettünk. Interjú,
Tekintettel arra, hogy az északír infrastruktúra nincsen felkészülve a terhességmegszakítások végrehajtására, jövő áprilisig ezeket a beavatkozásokat Angliában végzik el, a brit egészségügyi pénztár pedig fedezi a szükséges költségeket, beleértve az utazást is. A brit kormány adatai szerint 2018-ban több mint ezer terhes nő utazott Észak-Írországból Angliába, hogy ott végezzék el rajtuk az abortuszt, míg többen más országokba, például Skóciába mentek. Ezek a számok szakértők szerint nem fognak jelentősen változni.
Összehasonlításként, Magyarországon 2016-ban több mint 30 ezer abortuszt hajtottak végre, míg ezer lakosra nálunk 9,2, az északíreknél – ugyan 2008 óta csökkenő tendenciát mutat, és a legutóbbi adat 2017-es, de – 12,3 újszülött jut.
Jövő áprilisától két kórházban végzik majd az abortuszokat Észak-Írországban. Az orvosok külön képzésen vesznek részt, hogy készen álljanak a terhességmegszakítások végrehajtására. A Right To Life UK állításaival ellentétben az abortuszokat csak három esetben engedélyezik: ha az anya egészsége veszélyben forog; ha a magzatnál súlyos rendellenesség jelentkezik; ha a terhesség erőszak vagy vérfertőzés eredménye.
Angyalcsinálás a színpadon (2. rész) | Magyar Hang
Mi az abortusz? Élet elleni bűn vagy az önrendelkezési jog kényszerűségből vállalt gyakorlása, netán mindkettő együtt? Hogyan jelenik meg ma, hogyan jelent meg korábban az abortusz a hazai színpadokon? Kis színháztörténeti összefoglalónk második részében a Kádár-rendszer bukásától napjainkig tartó időszakot vizsgáljuk.
Az abortusz kérdésével és a magzati jogok témájával foglalkozó Centre for Reproductive Rights elnevezésű szervezet ezt a szabályozást a lengyellel teszi egy szintre engedékenység tekintetében, amely Európa egyik legszigorúbb rendszere. A most életbe lépett jogszabály szintén megengedi, hogy lelkiismereti alapon visszautasítsák az abortusz végrehajtását, hasonlóan az angliai és a walesi rendszerhez.
Az új szabályozás egyik legtöbbet kritizált része a 28 hetes terhességig megengedhető abortuszra vonatkozik. Ez az elem is egy régebbi, pontosabban 1945-ös törvény maradványa, s ez feltehetően változni fog az elkövetkező évben, idomulva a brit 24 hetes maximumhoz. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a késői terhességmegszakítások, csak akkor hajthatók végre, ha a magzat „halálos vagy súlyos rendellenességgel” rendelkezik. Ezekben az esetekben egyesével születik meg a döntés, szakmai konzulensek bevonásával. Ebből látható tehát, hogy a Right To Life UK által vizionált „bemondásra abortusz” modellje nagyon távol áll a valóságtól.
Az áprilistól felálló új rendszer jelentős társadalmi nyomással néz szembe. Annak érdekében, hogy a két kórház körül, ahol abortuszokat hajtanak végre, ne alakuljanak ki csataterek, az új rendelet ütközőzónák kialakítását javasolja. Ezekben az övezetekben tilos tüntetni vagy bármilyen módon megakadályozni a terhességmegszakítások végrehajtását.
Angyalcsinálás a színpadon | Magyar Hang
Mi az abortusz? Élet elleni bűn vagy az önrendelkezési jog kényszerűségből vállalt gyakorlása, netán mindkettő együtt, feloldhatatlanul? Milyen váratlan erkölcsi-egzisztenciális határhelyzetek és körülmények tesznek minket esetleg engedékennyé, elnézővé? Napjaink és közelmúltunk egyik tragédiák sorát sejtető morális problémája mély drámai alapanyag, igazi színházi téma. Hogyan jelenik meg ma, hogyan jelent meg korábban a kérdés a hazai színpadokon?
Az új rendelkezés tehát a rémhírekkel ellentétben nem Európa legextrémebb, „túl messzire ment a liberalizmus” típusú törvénye, csupán egy 150 éves, súlyosan restriktív törvény eltörlése. A brit kormány gondolt azokra a kérdésekre, amelyek ebben az érzékeny témakörben felmerülnek, és jövő tavaszig kiegészíti a hiányzó részleteket.
Az elkövetkező szűk egy év fontos lesz, mivel ekkor kerülnek majd a helyükre a kirakós azon részei, amelyek valóban meghatározzák az abortuszhelyzet mibenlétét. Addig is érdemes nyitva tartani a szemünket, hogy ne dőljünk be minden féligazságnak, csúsztatásnak és hazugságnak, amelyek egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/44. számában jelent meg október 31-én/
Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/44. számban? Itt megnézheti!
