A magyar kártya szülőhelye, neves bordélyház, okkult teozófiai központ és egy olimpikon alternatív kocsmája volt egykor, most ronda hotel lesz a helyén; lebontják a Kazinczy utca 55. szám alatti épületet, amely a legutóbbi időkig többek között a kilencszeres kenuvilágbajnok, Wichmann Tamás kocsmájáról volt híres – írta kedden a Falanszter.
Az építészeti blog felidézte, a tavaly elhunyt sportoló kocsmája helyén jelenleg egy pizzázó működik, ám a járványhelyzet miatt az új tulajdonosnak nem jöttek be számításai, így már tavaly eladta tulajdonát. Az épület „helyére és a Király utca 23, 25, 27 és 29 számon elterülő műemléknek számító bérházak helyére, azaz egy játszótér, a műemléknek számító Dirnbacher-Fluck-bérház, Magyarország első mozijaként működő Hugmayer-Michalovits-bérház, és a Puphka-Hohlfeld-bérház helyére egy építészetileg nem éppen tetszetős ötemeletes szállodát építhessen fel az új tulajdonos” – olvasható a cikkben.
Mint írják, „az ÉTDR, azaz az E-építés oldalon már 2019 december 23-án kérvényezte a beruházó, hogy a hivatal engedélyezze neki a beruházás elindítását, holott Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes tavaly még egy emléktábla felállítását vizionált az egykori kocsma falára”.
A Falanszter hosszú cikkben vette végig az épület nem mindennapi történetét, történelmét:
• Az épületet 1834-ben vásárolta meg Schneider József kártyafestő; itt alkotta meg 1836-ban előbb 36 lapos magyar kártyacsomagját; a később 32 darabos Schneider-féle kártyák annyira népszerűek lettek, hogy a bécsi Piatnik gyár 1861-től kezdte el gyártani a Tell-kártyákat.
• A házat megöröklő ifjabb Rothauser Mór 1895-ben adta bérbe tulajdonát Zierlichné Fischer Cecília magánzónak, hogy az asszony egy tucatnyi lányt futtató bordélyházat alakíthasson ki az épületben; gyakori vendég lett ott azután Krúdy Gyula, Ady Endre és Jókai Mór is.
• Az épületet megvásároló Bíró Mór fogorvos kiadta az 1907-ben létrehozott okkult szellemtörténeti mozgalomnak, a Magyar Teozófiai Társaságnak.
• A házat 1986-ban vásárolta meg Wichmann Tamás, aki az étkezde helyén egy Szent Jupátról elnevezett alternatív jellegű kocsmát nyitott, ahol kezdetben a szocializmus éveiben egy rendszerellenes kalózrádió, illetve egy szamizdat szerkesztőség is működött.
