Példátlan tudományos konszenzus alakult ki mára a klímaváltozással kapcsolatban, mégis vannak, akik megkérdőjelezik a jelenséget. Pedig az nem hitkérdés, valóban vészhelyzetben vagyunk. Árvizek, gazdasági-társadalmi összeomlás, az emberiség felét rövid idő alatt kipusztító járvány, az ivóvízhiány miatt kialakult migrációs hullámok fenyegetnek – figyelmeztettek magyar kutatók a Felelős értelmiség vitafórumán Budapesten.
Ökológus, biológus, meteorológus, hidrológus és jogász egyetért abban, hogy válaszút előtt állunk, nem túlzás a klímavészhelyzet kifejezés: a ma élő embereken múlik, hogy sikerül-e stabilizálni a Föld helyzetét, és ehhez változásra van szükség minden ágazatban és a politikában is. Azzal kapcsolatban, hogy megállítható vagy visszafordítható-e a folyamat, inkább pesszimista a szakemberek nagy része.
A vitafórumot és a Felelős értelmiség csoportot szervező Pálinkás József atomfizikus, volt miniszter és egykori MTA-elnök szerint a klímaváltozás korunk legkiélezettebb, legfontosabb kérdései közé tartozik, hiszen mai, sőt, múltbeli cselekvéseink határozzák meg, mi történik a környezetünkkel. Az, hogy milyen ökológiai politikát alakítunk ki, szerinte azon is múlik, hogy a közösség hogyan tud ezekben a kérdésekben megnyilvánulni, és olyan erőt képviselni, amit a politikának is figyelembe kell venni. Pálinkás bevezetőjében azt mondta: minden egyéb nézeteltérést félretéve közös álláspontra van szükség a klímaváltozásról, amit aztán a szakpolitikákban figyelembe lehet venni.
A fogyasztás és a szaporodás tabu
Egyre nagyobb a Föld népessége, és egyre többet fogyasztunk, de a globális fenntarthatóságra egyelőre nincs megoldás – mondta Vida Gábor ökológus, biológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A jelenlegi gazdasági rend ugyanis a növekedésre épül: ha ezt feladjuk, társadalmi-gazdasági összeomlás fenyeget – de ha nem adjuk fel, akkor is. Most vagyunk válaszúton, mielőtt átlépünk a forró föld ciklusába, ahol már olyan tartományokba emelkedik a hőmérséklet, hogy az emberiség talán el sem tudja viselni a következményeket, amiket a felmelegedés a gazdaságban és a bioszférában okoz. „A legrosszabb esetben elérjük azokat a tartományokat, amik az eocén korszakban voltak, amikor Grönlandon pálmafák nőttek” – vetítette előre Vida.
Több árvízre kell számítani a klímaváltozás miatt Magyarországon | Magyar Hang
Drónok és űrfelvételek alkalmazása is szükséges lesz a jövőben a védekezéshez a Közszolgálati Egyetem tanára szerint.
A környezetünket ért hatás három tényezőből tevődik össze, az emberiség létszámából, a fogyasztásból és a technológiából, amivel a javakat előállítjuk. A környezetvédelem leginkább a technológiára fókuszál: igyekszünk kicsit kevésbé környezetszennyezően produkálni, a népesség száma és fogyasztása viszont tabu. Ez a legnagyobb gond Vida szerint, hiszen a melegedés csak mellékhatása a széndioxid-kibocsátásnak, a széndioxid-kibocsátás pedig az energiahasználat következménye, aminek az egy főre jutó mennyisége kétszáz év alatt nyolcszorosára nőtt. Úgy, hogy közben az emberiség is sokasodott. A fosszilis energiahordozók még mindig az energiaszükséglet 80 százalékát fedezik. Az adatokból nem úgy tűnik, hogy a megújuló energia kiváltaná a fosszilis energiahordozókat, pedig erre lenne szükség.
Közben több ezer kétoldalú és multilaterális egyezmény után továbbra is meredeken nő a széndioxid-kibocsátás, mintha az egyezmények és a konferenciák nem hogy megfékeznék, stimulálnák azt – mondta Vida.
Felelős értelmiség-fórumok
A közéleti vitafórumot a Pálinkás József és más tudósok által szervezett Felelős értelmiség csoportosulás szervezte. A csoportosulás egy fórumot szeretett volna létrehozni, ahol a politikát is érintő viták folynak, és amely lehetőséget ad értelmes párbeszédre. Első disputájukat 2019 júniusában tartották Budapesten, Magyarország az Európai Unióban címmel, az előadások azóta könyv formájában is megjelentek.
Pálinkás az utóbbi időben többször nyilatkozta: szükség lenne arra, hogy egy új, az ország megosztottságán felülemelkedő, szabadelvű konzervatív középpárt alakuljon. Bár a sajtóban sokszor rákérdeztek, Pálinkás sosem jelentette ki, hogy a Felelős értelmiség alakulna a jövőben párttá, sem azt, hogy ő vállalkozna egy esetleges új politikai formáció vezetésére.
Járvány pusztíthatja el az emberiség felét
– Nem tudjuk megállítani a klímaváltozást, nincs hatalmunkban. Megfordítani sem lehetséges, lassítani pedig nehéz, de próbálhatjuk tompítani a hatásait, például az új betegségek elterjedését – véli Szathmáry Eörs az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, aki szerint sokkal többet kellene beszélni a klímaváltozás következtében megjelenő új kórokozókról.
– Charles Hilton ökológus 1958-ban írta le, hogy ha van klímaváltozás, az migrációval fog járni, és annak új megjelenő betegségek lesznek a következményei. Mindenki kinevette, pedig most láthatjuk ezt a jelenséget – mondta a szakember. Ezermilliárd dollárnál tart az az összeg, amit az újonnan megjelenő betegségek kúrálására költöttek a világban – itt szó lehet olyan kórokozókról, amelyeket eltűntnek véltek, de hosszú idő után újra feltámadnak, és olyanokról, amelyek korábban nem voltak jelen bizonyos helyszíneken, most azonban megjelenhetnek.
A technológia is hozzájárulhat új kórokozók megjelenéséhez vagy megerősödéséhez, például a légkondicionálók a legionella baktérium terjedéséhez.
Klímaváltozás: „aki húzza az időt, az magának és a saját gyermekeinek is árt" | Magyar Hang
Hitelből élünk, amit soha nem fogunk tudni visszafizetni, a jövőnk tartalékait használjuk fel – mondják a Fridays for Future hazai fő szervezői. Interjú.
– Nem a bioszféra van a legjobban veszélyeztetve, mert az mindig megmarad, nem a homo sapiens, mint faj, de a technológiai civilizáció olyan könnyen összeomolhat, mint a kártyavár, és ezek a betegségek talán a legfontosabb okai között lesznek az összeomlásnak – mondta a kutató, aki szerint vannak olyan előrejelzések, hogy 2050-re a kumulált hatások következtében a populáció lefeleződik, vagyis rövid időn belül meghal az emberiség fele. Hozzátette, hogy ez nyilván nem biztos, de komoly veszélye van.
Az biztos, hogy az újonnan megjelenő kórokozók száma megsokszorozódhat, és egy esetleges járvány hatásait felerősíti, hogy az emberiség nagy része, van, ahol a többsége addigra városokban fog élni.
130 éve tudjuk, hogy mi történik
Bartholy Judit meteorológus, egyetemi tanár, az MTA doktora és az ELTE tanszékvezetője leszögezte: drámai események történnek, soha nem fordult elő ennyi extrém hőmérsékleti esemény. 1881 és 2018 között a legmelegebb évek a 21. századra esnek, és az öt legmelegebb év az utolsó öt év volt. Ráadásul 200 éve tudjuk, mi történik, sőt, 130 éve az is elhangzott, hogy a szén-dioxid duplázódása 5-6 fokos globális melegedést okoz; a mai modellek sem mondanak mást. „Nem lehet mondani, hogy nem tudtuk, csak nem törődtünk vele, nem hittük el, nem érdekelt minket” – mondja Bartholy Judit.
Az elmúlt nyolcszázezer évben a széndioxid-koncentráció soha nem volt ilyen magas, és a legpozitívabb becslések is jelentős mértékű változást jeleznek a melegedésben század végére.
Az optimista és pesszimista becslések között van különbség, ennek a hátterében az áll, hogy a társadalmi-gazdasági jövőt, például a jövőbeli széndioxid-kibocsátást és a népesség alakulását nem ismerjük. Magyarországon a jelenlegi modellek, még az optimista becslések szerint messze a megcélzott két Celsius-fok felett lesz a melegedés. Nyáron egyre csökkenő, télen növekvő csapadékmennyiség várható, a hőmérséklet, főleg a nyári hőmérséklet egyre nőni fog, egyik sem kedvező. Nő az extrém meleg gyakorisága, a hőségriasztások száma és időtartama. Az elmúlt években ezeket a jelenségeket mindenki észlelhette: árvizek, aszályok, április 29-én 31 fok.
Klíma, zika-vírus, bogarak - Mi vár ránk a következő évtizedekben? | Magyar Hang
Milyen új betegségek alakulhatnak ki a klímaváltozás következtében? Hogyan alakul át életmódunk, mennyire változnak meg kénytelenségből táplálkozási szokásaink?
A melegedés „visszafordíthatatlansági küszöbértéke” jelen tudásunk szerint 2 Celsius-ok, a párizsi klímamegállapodással azt vállalták az országok, hogy megteremtik a feltételeket, ahhoz, hogy a felmelegedés ez alatt maradjon. Bartholy elmondása szerint ez minden ágazatban jelentős és példátlan technológiaváltással, életszemléletváltással kellene, hogy együtt járjon. A meteorológus szerint sokan még reménykednek, hogy Donald Trump meggondolja magát, és nem lép ki a megállapodásból – ezt korábban bejelentette ugyan az Egyesült Államok, de kilépni nem lehetett azonnali hatállyal.
Érdekli egyáltalán a vállalati szférát a klímaváltozás? Milyen lenne az ökotudatos jogalkotás? Hogy illik bele a tudományos magyarázatokba a Greta Thunberg-jelenség? Megéri a környezetvédelem az árát? És hogy reagálhat a társadalom a klímavészhelyzetre?
További részletek és a többi előadás ismertetése a Magyar Hang következő, november 7-én megjelenő számában.
