Ugyan három budapesti mérkőzés még hátravan a részben hazai rendezésű labdarúgó-Európa-bajnokságból, az már az első, Portugália ellen vívott találkozó kapcsán kiderült, hogy elmaradnak a fővárosi szállodások és éttermesek által várt turistarohamok. A járvány utóhatásai miatt alig jönnek szurkolók külföldről, így a szezon már csak a belföldi vendégek menthetik meg. A kérdés az, a vidékieket hogyan sikerült meggyőzni arról, hogy a Balaton helyett vagy mellett Budapestre is ellátogassanak.
Erről beszélgettek az érintett szakmák képviselői kedden a budapesti Városházán, és felvetettek egy érdekes anomáliát is: míg az ideérkező külföldiek bakancslistáján első helyen vannak a gyógyfürdők, a jobbnál-jobb gasztroélmények, kulturális programok, különleges városnéző séták, addig a belföldi turizmusban a fővárosba érkező magyarok számára ezek az élmények kimaradnak. Vajon miért nem csábító és népszerű belföldi turista célpont Budapest? Miért kell, és hogyan lehet ezen változtatni, miként lehet megmutatni a magyaroknak Budapest igazi arcát és vonzerejét?
A beszélgetés apropója a 48 órás Restart Budapest kedvezmény- és programkártya indítsa volt, amely nem csak egy ajándék, harmadik vendégéjszakát és ingyenes fővárosi közlekedést és fürdő belépést kínál, de számos más kedvezmény is jár vele. A kártyát egyébként tavaly mi is kipróbáltuk, és azt tapasztaltuk, még a fővárosban élőknek is érdekes kaland és nagyszerű élmény turistáskodni saját városában, és ehhez rengeteg kedvezményt kínál a kártya.
A tragikus turisztikai helyzet sajnos azóta sem változott érdemben (esetleg még súlyosabb, mert a szektorban ténykedők rég felélték minden tartalékukat), így az idei nyár is a túlélésről szól a fővárosi szállodák, vendéglátósok, kulturális intézmények és szervezetek számára. Ebben a helyzetben egyre jobban értékelődik fel és válik fontossá a hazai belföldi turizmus fejlesztése. A kényszerhelyzet teremtette szituációból azonban Budapest hosszú távon profitálhat, hiszen olyan, akár évtizedes elmaradásokat pótló folyamatok indultak meg, amelyekre már nagyon régóta nagy szükség volt.
Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója vidéki lányként a mai napig a nagybetűs „Fővárost” látja Budapestben, de közben fontosnak tartaná elültetni azt a gondolatot, hogy igenis lehet nyaralni Budapesten is. Hacsak a szállodai árakat nézzük, tavaly a Balatonnál nem egy helyen a pesti árak duplájáért lehetett egy-egy éjszakát eltölteni.
Még ebben a nehezen tervezhető időszakban is a budapesti fürdők több különleges élménnyel is készülnek, a Széchenyiben a kánikula berobbanásával valószínűleg a város legkellemesebb meccsnéző helyszínét alakították ki. Itt akár 35 fokban is a medencében ringatózva, egy hideg itallal a kezünkben nézhetjük a focit, akár este 11-ig is. De a fesztiválok elmaradása miatt szomorkodó fiatalokra is gondoltak, a Palatinuson nekik készültek egy izgalmas programsorozattal. Öröm az ürömben, hogy úgy tűnik ezen a nyáron is – hasonlóan 2020-hoz – úgy élvezhetjük a budapesti fürdőket, strandokat, mint még soha. Míg korábban elképzelhetetlen volt, hogy a Gellértben az úszómedencében egyedül tempózzunk, vagy a Rudasban azonnal találjunk szabad masszázs vízsugarat, most minden a miénk lehet, soha ilyen tiszták és nyugodtak nem voltak a budapesti fürdők.
Ráadásul a Restart Budapest Kártyával most egyszer ingyenesen léphetünk be a Paskál, Pesterzsébeti, Pünkösdfürdői, Csillaghegyi, Római Lido és Palatinus strandok, illetve a Lukács, Széchenyi, Rudas, Szent Gellért gyógyfürdők egyikébe. Fontos azoknak a sztereotípiáknak a lebontása is, hogy a fürdők drágák – a kedvezményekkel, programcsomagokkal és egész napos élmény kínálatukkal a hazai vendégek számára is megfizethetőek, és semmivel nem drágábbak, mint a vidéki wellnessek.
Káldi Emese, az Imagine Budapest cégvezető-túravezetőjeként már hosszú évek óta aktívan alakítja azt, hogy hogyan is gondolkodnak a saját városukról a budapestiek. Programjaikkal – és ez egyáltalán nem túlzás – ezreknek mutatták meg a város ismeretlen arcát és adták meg a felfedezés, turistáskodás örömét a saját városukban. A budapesti belföldi turizmus kapcsán Káldi Emese fontosnak tartja, hogy tényleg az ideérkezők valódi igényeire figyeljünk, fogjuk meg a kezüket, és mutassuk meg a várost számukra úgy, hogy aztán otthonosan tudjanak mozogni benne.
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke talán a legnehezebb helyzetben lévő szektor nevében beszélve azt fejtegette, hogy még komoly munka lesz elérni, hogy Budapest, mint országon belüli célpont, megerősödjön, és valaki például Debrecenből ide utazzon egy prágai hosszú hétvége helyett. Pedig a főváros az utóbbi években látványos fejlődésen ment keresztül, kulturális és gasztronómiai szempontból is elképesztő élményeket nyújt. A jövőben mindenképpen az a modell lenne sikeres, ahol a programturizmus erős, ha valaki ide érkezik, akár egy meccsre vagy Operába, annak utána ne legyen kedve azonnal beülni a kocsijába, és hazamenni. Érdekes adat, hogy az utolsó békeévben, 2019-ben a turizmus 50 százaléka volt belföldi, ennek jelentős részét a budapestiek nyaralása/telelése adta Hévíz, Hajdúszoboszló vagy a Balaton környékén.
Gianni Annoni, étteremtulajdonos, gasztronómiai szakértő a maga olaszos optimizmusával már a város pulzálásáról beszélt – Budapestnek hatalmas előnye, ahogy az események vonzzák egymást, az együttléteket. A jó városmarketing dolga, hogy olyan programokat tegyen össze, amelyek csomagban vonzóak: előadás után menjenek étterembe, és maradjanak másnapra is a fürdők miatt, hiszen kellenek a vidékiek is ahhoz, hogy a város lüktetése megmaradjon.
Ő is azt emelte ki, hogy Budapest olcsóbb a Balatonnál, ráadásul előbbiben szélesebb a kínálat, mindenki könnyedén megtalálja az igényeinek megfelelő helyet. Összehasonlítva Párizzsal, de az olasz városokkal is, Budapest tiszta és biztonságos, és ezt is gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni. „A vidékieknek jó eljönni hétvégén Budapestre, mert hétvégén a budapestiek lemennek vidékre, nincsenek itt, nincs sor a múzeumoknál, fürdőknél” – mondta Gianni félig viccesen, viszont teljesen igaza van.
Faix Csaba, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatója pedig mindezeket a terveket, célokat, ötleteket a megvalósítás felé terelgető, a tavalyi év után bővült kínálattal újrainduló Restart Budapest Kártya kapcsán helyezte kontextusba. A „kötelező osztálykirándulás Budapestre” műfaja még mindig él, és lehetne ezt is sokkal jobban csinálni, hiszen, ha valaki nem itt él, mit hall a rádióban, tévében a városról? Lezárások, felújítások, ám a város igazi, élő arcából nem villantanak fel semmit. A városmarketing dolga megmutatni ezeket a csodákat, olyan csomagokat összeállítva, hogy megérje itt maradni egy hosszú hétvégére akár családostul is. Persze a hosszú évtizedek óta rögzült sztereotípiák és előítéletek megváltoztatása és lebontása hatalmas munka és befektetés lesz, és az eredmények nem egyik napról a másikra lesznek tetten érhetőek.
A 11 490 forintért kiváltható Restart Budapest Kártya összértéke az ingyenes belépőkkel, közlekedéssel és ajándék éjszakával majd 70-80 000 forintnyi értéket képvisel. Nem is beszélve az olyan, sokszor egyszeri élményekről, mint most a rakpart megnyitása, és egy szakaszának városi parkká alakítása utcabútorokkal, játékokkal. Hatalmas segítség lenne, ha a kormány egy egyszerű adminisztratív lépéssel engedné, hogy a Szép kártyán használhatatlanul felgyűlt összegeket az ország lakosai akár Budapest kártyára is költhetnék, segítve ezzel majd 130 szolgáltató életét. A Restart Budapest Kártyáról és a programban szereplő szolgáltatásokról részletesen a hello.enbudapestem.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
