Az Úr Jézus szülőföldjéhez nemcsak a magyar zsidóságon, hanem a magyar kereszténységen keresztül is kapcsolódunk. Vallásunk legfontosabb helyszínein számos magyar vonatkozású kegyhely található. Az augusztus 15-ei Nagyboldogasszony, valamint államalapításunk ünnepe alkalmából ezeket a magyar zarándokok számára különösen fontos emlékeket gyűjtjük csokorba.
A szentföldi keresztény kegyhelyek sorsa ugyanúgy hányattatott, ahogy a Szentföld sorsa is. A kereszténység a Földközi-tenger keleti partvidékén született, az ottani zarándokhelyek eredeti alapjai többezer évesek, a legtöbb templom azonban a XIX. vagy XX. században épült fel. Nemcsak dúló hadak, hanem a természet erői, földrengés vagy hanyag zarándokok is veszélyt jelentettek hitünk emlékhelyeire. A szentföldi kegyhelyek ma ismert arculata a jeruzsálemi latin patriarchátus 1847-es helyreállítása és az orosz–török háború után kezdett kiépülni. A magyar vonatkozású kegyhelyek közül is mind ezen fordulatok után épült fel.
Ausztria 1863-ban nyitotta meg Hospice-házát Jeruzsálem Óvárosának szívében, amely 1867-től a Magyar Királysághoz is tartozott. Bár hivatalos folytonosság nincs, szimbolikusan a Szent István által emelt jeruzsálemi zarándokház örököseként tekinthetünk erre az intézményre. Az államalapító királyunk megbízásából készült menedékhelynek sajnos nem maradt épített emléke, sem helyszíne nem ismert. A Via Dolorosán a harmadik stáció mellett álló épületbe betérve így is magyar címer, a kápolnában Szent István alakja fogadja a betérőt. Jeruzsálem Óvárosának vadregényes, múltidéző és zsibongó forgatagából felüdülés betérni az Osztrák Hospice-házba, ahol pár négyzetméternyi Európa vár minket bécsi kávéval, „Ferenc Jóskával”, még Andrássy-címerrel is. Sőt, hamarosan újra félig magyar központtá válhat a gyönyörű palota. A Monarchia felbomlása és a köztársaság kikiáltása után megszűnt a magyar jogviszony, 2017 óta azonban a magyar kormány a részleges vásárlást fontolgatja. Ez a döntése a felcsúti arénánál maradandóbbnak bizonyulna a nemzeti együttműködés rendszerének.
A zarándokházhoz közel, az Oroszlános kapun és az Óvároson túl, a Getszemáni kertben találni a következő magyar vonatkozású kegyhelyet. Az Úr Jézus utolsó éjszakáját a Getszemáni kertben virrasztotta át, ahol szembesült a rá váró borzalmakkal, és ahol a megváltás munkájára kimondta a végső igent. A Golgota mellett talán a legszentebb kegyhely, ahol Megváltónk lelke „megrendült”, magányosan nézve szembe az emberi gonoszsággal és halálfélelmével. Amikor Izraelbe érkeztem, eldöntöttem, hogy a Getszemáni kertbe fogok először ellátogatni, mert talán ott volt a legmagányosabb az Úr, ott szenvedett értünk leginkább. Különös ajándék, hogy az erre a szent helyre épült templom fontos magyar vonatkozással bír. Zarándokhelyként a Getszemáni kert kétezer éves, de a templom a XX. század első felében épült fel. A Minden Nemzet Temploma nevet kapta, ugyanis nemzetek adományából készült. Az apszis mozaikjához a magyar hívek is hozzájárultak, így a főoltárnál ott látható a magyar címer.
A Getszemáni kert az Olajfák hegyének lábánál húzódik. A hegy tetejére már Szent Heléna (Nagy Konstantin édesanyja) rendeletére a IV. században templom épült, amely a Miatyánk-imádságának állított emléket. Az ősi eredeti utánzataként a XX. század eleji templom paradicsomi kertjében a Miatyánk-imádsága olvasható több száz nyelven. Hosszú percekig bolyongtam az egzotikus és nagy világnyelvek imádságai között, de a magyart nem találtam. Hiábavaló keresésem végén léptem csak be a templomba, és ott találtam rá a magyar Miatyánkra. Megható volt itt is ilyen előkelő helyen találkozni magyarságunk emlékével. És szép volt látni azt is, hogy a Kárpát-medencétől ennyire távol milyen békében megférnek egymás mellett a szomszédos nemzetek, a román, a cseh, a szlovák és a lengyel imádságok.
A Miatyánk templomához hasonlóan több olyan kegyhely van Izraelben, ahol az evangélium kiemelt szakaszai olvashatók sok nyelven. Mindenütt a magyart is megtaláljuk. A Jeruzsálem melletti Ein Keremben a vizitációnak, Mária és Erzsébet találkozásának, valamint Keresztelő Szent János születésének állítottak emléket. Az Üdvözlégy imádsága valamint Zakariás hálaéneke is olvasható magyarul. A Genezáreti tó déli csücskében, a Jordán folyó partján pedig egy modern kegyhely Jézus megkeresztelkedésének állít emléket, a vonatkozó igeszakasz magyar szövegével együtt (az esemény ősi emlékhelye Jordániában található).
Názáretben, az Angyali Üdvözlet-bazilikában és kertjében nem különböző nyelvek imádságai találhatók, hanem különböző nemzetek Mária-képei. Különleges élmény elidőzni a thai és koreai Mária-, gyönyörködve a keresztény hit megtermékenyítő hatásában és egyetemes mivoltában. A magyar Mária-képet itt sem a kertben, hanem a XX. század második felében épült bazilika főoltárához közel kell keresni. Moldován István festményén a magyar Szent Korona is megjelenik.
Utunk végét zárjuk Jeruzsálemben. Az Óvárossal majdnem egybenőve, de már a falon túl, a Zion-kapu és az utolsó vacsora termének emlékhelye mellett áll az Elszenderülés Bazilikája, amely Mária, Jézus anyja, halálának/elszenderülésének állít emléket. Ősi alapokon a XX. század elején II. Vilmos német császár megbízásából épült fel a templom. A szövetségi kapcsolatnak köszönhetően az altemplomban a Magyar Királyság is kapott egy oltárt. Gyönyörű mozaikon magyar szentek között látható Nagyboldogasszony ölében a kis Jézussal, „Magyarország kegyeletes hódolata” felirat alatt az oltár márványába vésve pedig az ősi magyar himnusz, a Boldogasszony „Anyánk” kezdetű dal szerepel.
Van még egy fontos kapcsolat Jézus szülőföldje és keresztény magyar kultúránk között, amely talán a múlt része, és amely soha nem bírt valóságos vonatkozással, hívőként mégis gyönyörű kapocs. II. András óta ugyanis a magyar korona címei közé tartozott a Jeruzsálem királya cím is, hiába nem állt soha tényleges jogviszonyban a magyar királyi fő és a szent város. Ez a kapocs különösen megrendítő úgy, hogy a Monarchia osztrák császárának és magyar királyának egyszerre tartozott címei közé a Jeruzsálem királysága és Auschwitz hercegsége cím is. Ősi, sokszorosan megszentelt és átszenvedett tehát kapcsolatunk Jézus otthonához.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 14. számában jelent meg, 2018. augusztus 17-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 14. számban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
