Törvényjavaslatot nyújtott be Áslaug Arna Sigurbjörnsdóttir igazságügyi miniszter, amely egyrészt feloszlatná és megszüntetné az izlandi névadások felett őrködő szakbizottságot, egyúttal lazítana a névadási szabályokon – jelentette az izlandi közszolgálati adó, a RÚV. A liberális-konzervatív függetlenség párti tárcavezető régóta komoly kritikusa a szakbizottságnak, és nem először próbálkozik törvényileg oldani a szigorú izlandi regulákon.
A hivatalos izlandi személynévadást a világ egyik legszigorúbbjának tartják. A keresztneveknek meg kell felelniük az izlandi nyelvtani szabályoknak, és tilos új családnevet felvenni, amelyeket a legtöbb esetében az apai névből képzik és kapják – innen a sok -son és -dóttir végződés. A szakbizottság őrködik a névadás felett és végzi a nyilvántartást, valamint egyedül ők adhatnak engedélyt új név regisztrációjára, használatára. Eddig a szülőknek, akik a gyermeknek olyan nevet szeretnének adni, amely nem szerepel a nyilvántartásban, kivételért a bizottsághoz kellett fordulniuk.
A hazai kritikusok szerint a bizottság túlságosan szűkmarkú és csőlátású. Maga Áslaug Arna Sigurbjörnsdóttir egy női testvérpár példáját felhozva állítja, a jelenlegi rendszer igazságtalan. A kérdéses testvérek családnevének változtatására benyújtott kérelmet annak ellenére utasította el a bizottság, hogy azt a borzasztó nyomorban felnövő kérvényezők azért szerettél volna megváltoztatni, hogy ne is emlékeztesse őket semmi a hányatott sorsukért felelősnek tartott hanyag apjukra.
Jogi és nyelvészeti szakértők is amellett kardoskodnak, hogy az izlandi névadási szabályok alkotmányellenesek – ahogy az angol nyelvű Iceland Review portál is írja. Egy tavaly nyári jogszabály módosítás szerint megszüntették a nemhez kötött nevek használatát, azaz, a gendersemlegességi törvény értelmében elviekben minden izlandi, nemtől függetlenül olyan nevet adhat a gyerekének, amilyet szeretne. Egy példát kiragadva a gyakorlatban ez azt jelenti, ha eddig Jón gyerekét Alex-nak nevezték el, akkor ha fiúról volt az Alex Jónsson, míg ha lányról, az Alex Jónsdóttir nevet kapta, ám ezután választhatják az Alex Jónsbur nevet is, amely egyszerűen csak azt jelenti: Jón gyermeke, Alex.
A lazítást egyébként a koalíciót vezető Függetlenségi Párt mellett több ellenzéki alakulat, így a szociáldemokraták, a Kalózpárt és a Reform Párt is támogatja, míg a progresszívekből három éve kivált, populistának titulált Centrista Párt ellenzi. Az ismert szigetországi nyelvész, Eiríkur Rögnvaldsson szerint az új törvény nem veszélyezteti az izlandi nyelvet. Az izlandi The Reykjavík Grapvine hírportál által idézett professzor a vita kapcsán arra is emlékeztetett, hogy az idegen nevek már eddig is megengedettek voltak, és nincs bizonyíték arra, hogy ezek bármilyen kárt okoztak volna a nyelvben.
A törvénymódosítás közben nem jelenti azt, hogy akkor mostantól mehet a szabadrablás a névadásban. A folyamatot továbbra is szabályozzák. Így amellett, hogy a miniszter szerint nem lehet a gyerek személyiségét sértő, vicceskedőnek szánt neveket adni, a névadást a nemzeti nyilvántartást végző hivatal ellenőrzi, és dönt azokban az esetekben, amikor nem világos, hogy a kérdéses név megengedett-e, vagy sem. Problémás esetben pedig az Árni Magnússon Izlandi Tanulmányok Intézetéhez, illetve a gyerekügyi ombudsmanhoz fordulhatnak.
– Úgy gondolom, hogy az embereknek a saját névválasztáshoz való joga fontosabb, mint az állam korlátozáshoz való joga. Ez jelentős lépés az emberek szabadságának növelése felé – véli a törvénymódosítást benyújtó Áslaug Arna Sigurbjörnsdóttir.
