Országszerte 775 településen megkezdődik Magyarország első ellenzéki előválasztása. Itt fog eldőlni, hogy ki lesz Orbán Viktor közös ellenzéki kihívója jövő tavasszal, illetve kik állnak majd szemben a kormánypárti jelöltekkel a 106 egyéni választókerületben. A voksolást meglepő alkuk is övezték, de azért lesz jó néhány éles csata is.
Szeptember 18-a és 26-a között lehet szavazni az előválasztáson, személyesen a sátrakban vagy irodákban kialakított szavazóhelyiségek jellemzően reggel 8 órától délután 6-ig lesznek nyitva, de persze lehetnek eltérések is. A teljes listát itt lehet végigböngészni. A hagyományos választáshoz hasonlóan alapvetően a 18 év felettiek voksolhatnak, illetve különbség az ismert szabályokhoz képest, hogy azok is leadhatják szavazatukat, akik jövő tavaszig betöltik a 18-at. Esetükben a szülőknek kell kitölteniük egy nyilatkozatot. Aki részt szeretne venni, annak igazolnia kell magát egy fényképes igazolvánnyal és lakcímkártyával, hiszen csak annak az egyéni választókörzetnek a jelöltjeire szavazhat, ahol él. Emellett pedig alá kell írnia egy értéknyilatkozatot is.
Online is lehet voksolni, ezt a szavazási módot leginkább a Momentum erőltette. Ehhez szükség van egy regisztrációra, érvényes igazolványra, illetve van egy videós azonosítás is. Ez utóbbinál a szervezők arra hívták fel a figyelmet hogy előfordulhat várakozási idő. Lehetett előzetesen is regisztrálni, a szervezők tájékoztatása szerint ezzel 40 ezren éltek.
Szavazni az adott körzet egyéni képviselő-jelöltjére, illetve a miniszterelnök-jelöltek valamelyikére lehet. Az egyéni indulók sorsa már most el fog dőlni, hiszen automatikusan az lesz a közös jelölt, aki a legtöbb voksot kapja. Orbán Viktor kihívójának megtalálására azonban lesz még egy forduló, ugyanis a most három legtöbbet szerző aspiráns újra összecsap október 4-e és 10-e között egy újabb előválasztáson.
Felvállalta egy magyar menedzser, hogy milliókkal támogatta az előválasztást
– Az előválasztás és az azt megelőző diskurzus ma azt a szellemi, közéleti pezsgést hozhatja el, ami régen a parlamenti választásokkor volt Magyarországon – írja közleményében Gauder Milán.
A mozgósítás a kulcs
A legjelentősebb pozícióra, vagyis a közös miniszterelnök-jelölti posztra öten pályáznak, nekik sikerült összegyűjteni a 20 ezer aláírást: Dobrev Klára (Demokratikus Koalíció), Fekete-Győr András (Momentum), Jakab Péter (Jobbik), Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd-LMP) és Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom).
Habár a főpolgármester győzelmét a kezdetekkor sokan kész tényként kezelték – a Fidesz és a kormány a kommunikációjában a mai napig ezt teszi –, a közvélemény-kutatások azóta már nem ilyen egyértelműek. Az rajzolódik ki belőlük, hogy Budapesten Karácsony Gergely és Dobrev Klára nagy csatája várható és a nagyobb várásokban is inkább ők vannak versenyben. A kisebb településeken azonban egyre inkább Jakab Péteré a befutó hely, de feljövőben van Márki-Zay Péter is. A kutatások alapján Fekete-Győr András nem igen számíthat befutó helyre.
Mindehhez hozzátartozik az is, hogy – miként azt a közvélemény-kutatók is jelezték – az előválasztásra nagyon nehéz mérni. Hiszen eleve az ellenzéki szavazóknak csak egy részét érinti, egyelőre nem lehet tudni még hozzávetőlegesen sem, hogy mekkora hányadukat. Ráadásul ha a válaszadó még azt is mondja, hogy ő ellenzéki szavazó és részt vesz a voksoláson, nem lehet biztosra tudni, hogy ez valóban így is lesz.
Már ebből is látszik, hogy a voksolás egyben mozgósítási verseny is lesz, ehhez pedig elengedetlenül szükségesek az aktivisták. A Demokratikus Koalícióról ilyen szempontból tudni, hogy jól szervezett, ahogyan a Momentum is ezt a képet rajzolja ki magáról. Ennek ugyanakkor már némileg ellentmond, hogy a miniszterelnök-jelöltek közül éppen a Momentum elnökének, Fekete-Győr Andrásnak sikerült a legkevesebb, szám szerint nagyjából 25 ezer támogatói ajánlást összegyűjtenie. Karácsony Gergely mozgósítási lehetőségeihez nyilvánvalóan hozzátesz, hogy főpolgármesterként eleve van egy komoly ismertsége, az már más kérdés, hogy a mögötte álló három párt valójában milyen infrastruktúrával rendelkezik. Márki-Zay Péter az egyetlen, aki mögött csak egy mozgalom van, a hódmezővásárhelyi polgármester mindenesetre így is több aláírást gyűjtött, mint momentumos ellenfele.
Az elszámoltatás rítusa
Sokkal kényelmesebb börtönnel fenyegetőzni itt, leszámolástól rettegni ott, időközönként pedig szerepet cserélni, mint szembenézni azzal, hogy mivé is tette ez az elit az országunkat.
Füstös szobák vagy valódi verseny?
Az előválasztást a miniszterelnök-jelöltek miatt nem, az egyéni körzetek kapcsán ugyanakkor számos kritika érte. Hiszen ezt az itthon még teljesen új intézményt azzal igyekeztek a pártok „eladni”, hogy most először a választók dönthetik el, kit látnának a fideszes politikusokkal szemben jövő tavasszal. Ez pedig feltételezi azt is, hogy ha nem is mindenhol, de alapvetően azért verseny van a pártok között, nem pedig a szinte már szállóigévé vált, füstös szobákban döntenek egymás között.
Ezen a ponton pedig jött az együttműködésben világnézetileg egymástól két legtávolabb álló párt, vagyis a Demokratikus Koalíció és a Jobbik alkuja. Számos helyen megállapodtak abban, hogy csak egyikük indít jelöltet, a másik párt automatikusan beáll mögé. A lavina azonban ezzel csak megindult, hiszen ezután egymás után jelentették be a különféle pártok, hogy hol nem indítanak saját jelöltet és támogatnak inkább mást. Mindez akkor csúcsosodott ki, amikor az MSZP-Párbeszéd szövetség és a Momentum már az aláírásgyűjtés lezárulta után jelentette be öt körzetben is, hogy visszalépnek egymás javára.
Igazságtalan lenne persze ezt az egész országra rávetíteni, hiszen vannak helyek, ahol igenis kemény verseny lesz. Nyilván az első között jut itt az ember eszébe Zugló, ahol a Momentum, a Mindenki Magyarországa és a kutyapárt által támogatott Hadházy Ákos csap össze az összes többi párt támogatását bíró MSZP-s Tóth Csabával. Kiélezett a verseny Szombathelyen is, ahol az LMP-s Ungár Péter a DK-s Czeglédy Csabával küzd meg vagy éppen Bel-Budán, ahol a DK-s Kálmán Olga a párbeszédes Tordai Bencével mérkőzik.
A Magyar Hang korábban interjút készített az előválasztáson induló miniszterelnök-jelölttel: Dobrev Klárával, Fekete-Győr Andrással, Jakab Péterrel, Karácsony Gergellyel és Márki-Zay Péterrel. Lapunk legfrissebb számában pedig megszólalnak elemzők és a voksolás megkezdés előtt utoljára az indulók is.
