Pozitívan minősítette értékelésében a magyar igazságügyi reformot az Európai Bizottság, ami 10 milliárd euró felszabadítását jelenti a hétéves költségvetésből. További 21 milliárd euró ugyanakkor változatlanul zárolva marad, jelentős részben a még mindig létező korrupciós kockázatok miatt.
Talán még sosem vártak Brüsszelben ennyire egy magyar jogszabály kihirdetésre, mint az Alkotmánybíróságról szóló törvény kiegészítésére az „előzetes európai uniós értelmező véleményről szóló döntés” szabályozásával kapcsolatban. Ez volt ugyanis az utolsó eleme annak a csomagnak, amelyet a magyar igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének helyreállítása érdekében az Európai Bizottság elengedhetetlennek tartott. Amint megjelent a Magyar Közlönyben a szöveg, azonnal megindult a bizottságon belüli írásbeli eljárás az igazságügyi reform értékeléséről. Ennek lényege, hogy a biztosoknak meghatározott idejük van rá, hogy ellenvéleményt fogalmazzanak meg, ennek hiányában a rendelkezés érvényes lesz.
Szerdán délután egy közleményben tudatta az Európai Bizottság, hogy a magyar csomag értékelését elvégezték és a meghozott intézkedéseket elegendőnek nyilvánították. Ezt azt jelenti, hogy az igazságügy függetlenségének hiánya miatt blokkolt uniós források felszabadultak, a gyakorlatban ez 10 milliárd eurót jelent. „Az Európai Bizottság alapos értékelést és a magyar kormánnyal folytatott többszöri eszmecserét követően úgy ítéli meg, hogy Magyarország megtette azokat az intézkedéseket, amelyek megtételére kötelezettséget vállalt annak érdekében, hogy a bizottság úgy ítélje meg, hogy az EU Alapjogi Chartájában szereplő horizontális engedélyezési feltétel a bírói függetlenség tekintetében teljesült. Ez azt jelenti, hogy a kohéziós politikai források egy része többé nem kerül zárolásra, így Magyarország akár 10,2 milliárd euró összegű visszatérítést is igényelhet” - áll a közleményben.
Ez az összeg utófinanszírozási formában használható fel és az egész költségvetési ciklusra vonatkozó keretösszeg. Fontos, hogy ebbe a körbe tartoznak az Európai Szociális Alap Plusz forrásai, amely 5,3 milliárd eurót tartalmaz és amelyen belül van a tanári béremelések fedezete, 1,8 milliárd euró, amely elő fogja segíteni „a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférést az egész országban, biztosítva a nélkülözhetetlen forrásokat a tanári hivatás vonzóbbá tételéhez”. Az Európai Bizottság döntése azt is eredményezi, hogy a 2021-2027-es költségvetés terhére benyújtott magyar számlákat két hónapon belül kifizeti a brüsszeli testület. Bizottsági forrásaink szerint ennek összege 500 millió euró.
A döntés nyilvánosságra hozatalát megelőzően négy meghatározó európai parlamenti párt közös levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. A Néppárt, a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek frakcióvezetői mélységes aggodalmuknak adtak hangot az igazságügyi reform pozitív értékelésével kapcsolatban. „Leginkább az Országos Bírói Tanács megerősítésével kapcsolatos végrehajtási követelmény aggaszt bennünket. A testület választása folyamatban van, és várhatóan 2024. január 10-én zárul le. Mivel már a jelek szerint a döntéshozatal nem független a kormány érdekeitől, az ezen időpont előtti pozitív értékelés aláássa a mérföldkő célját. Nem csak papíron, de összetételében sem lehet felmérni, hogy független lesz-e az Országos Bírói Tanács. Amíg ez nem történik meg, minden, a pozícióját erősítő reform érvénytelen lehet” – fogalmaztak a levélben. A politikusok a legfrissebb fejleményekre utalva megemlítik az elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt is, hangoztatva, hogy a jogszabály éppen azon csoportokkal szembeni fellépésre alkalmas, „akik nem jutnak uniós forrásokhoz, mert a jelenlegi magyar kormány megtagadja az általuk benyújtott kérelmek feldolgozását”. Úgy érzik, „nyilvánvaló, hogy az uniós források igazságos elosztása Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen”.
Az Európai Bizottság közzétett egy másik fontos dokumentumot is, mégpedig a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos aggályokkal összefüggésben. Ez az eljárás blokkol a hétéves költségvetésből további 6,3 milliárd eurót, valamint a helyreállítási források teljes keretét, ami 10,4 milliárd eurót jelent. A tagállamok egy éve döntöttek ezeknek a forrásoknak a felfüggesztéséről, illetve meghatározták, hogy mit kell teljesíteni a kifizetések megindulásához. A bizottsági anyag így fogalmaz: „A Magyarországgal folytatott rendszeres eszmecserék ellenére a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem foglalkozott a jogállamiság elveinek megsértésével, amelyek a Tanács által 2022 decemberében intézkedések elfogadásához vezettek. Ezért a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy javasolja, hogy a Magyarországgal szembeni intézkedéseket módosítani vagy megszüntetni. Ez azt jelenti, hogy három, 6,3 milliárd eurós költségvetésű kohéziós politikai program továbbra is felfüggesztve marad, és Magyarország egyelőre nem fér hozzá ezekhez a forrásokhoz.” Az előbbiekkel azonos tartalmú következtetésre jutott az Európai Bizottság a helyreállítási alappal összefüggésben is, Magyarország nem jogosult az ott szereplő 10,4 milliárd euró felhasználására sem. „Összességében a Magyarország számára fenntartott források összege körülbelül 21 milliárd euró” – derült ki.
A hiányzó intézkedéseket három nagy csoportra osztották: a Feddhetetlenségi Hatóság mandátumának ügye, a vagyonnyilatkozatok kérdése és a közérdekű alapítványok helyzetének javítása tartozik ide.
