Március 11-én lépett száz napja hivatalba az Európai Bizottság jelenlegi összetételében, amelynek elnöke immáron a második öt éves ciklusra Ursula von der Leyen. Az elnök rendhagyó időpontra, vasárnap délre hívta össze az újságírókat Brüsszelben, hogy számot adjon az első száz napról.
„A geopolitikai átalakulások megrengették a szövetségeket, több évtizednyi bizonyosság most összedőlt és egy brutális háború folyik a határainknál” – jellemezte az EU környezetét bevezetőjében. Később elmondta azt is, hogy ő fél éve még arra készült, hogy a jóléti Európa programját valósítja meg, alapul véve a Draghi-jelentést, amely az EU versenyhátrányaira kínál megoldásokat. Aztán hat hónap elteltével Von der Leyen nem jóléti csomagot jelentett be, hanem egy 800 milliárd eurós fegyverkezési programot. Hivatalosan egyébként a bizottsági munkaprogram három fő pillére a jólét, a biztonság és a demokrácia, de a helyzet súlyosságát jelzi, hogy első alkalommal az EU-nak van védelmi biztosa is. Sőt, mostantól az 26 uniós biztos időnként egyfajta védelmi kollégiumként is fog ülésezni, mert mindig szem előtt kell tartani, hogy az egyes döntéseknek, folyamatoknak milyen hatása van az EU biztonságára.
Von der Leyen a vámháború árnyékában kifejezetten eredményesnek nevezte az EU kereskedelmi kapcsolatainak bővítését. Az unió ugyanis a közelmúltban kereskedelmi megállapodást írt alá Svájccal és Mexikóval, megkötötték a szabadkereskedelmi egyezményt a négy dél-amerikai országot tömörítő Mercosur-államokkal. Március legelején pedig az egész Európai Bizottság Indiába utazott, ahol megegyeztek Modi miniszterelnökkel, hogy még ebben az évben megpróbálják lezárni a szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalásokat. „Azokkal a partnerekkel kell együtt dolgozni, akikben megbízunk” – mondta Von der Leyen, bárki számára lehetővé téve az utalás értelmezését.
Egyedül a magyar kormányfő nem szavazta meg az Európai Tanács Ukrajnáról szóló álláspontját
A 26 uniós vezető megerősítette „folyamatos és megingathatatlan támogatását Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, nemzetközileg elismert határain belül”. Orbán Viktor erre nem volt hajlandó.
Az említett versenyképességi területen – amelyet egyébként a magyar kormány is folyamatosan számon kér Brüsszelen –, az Európai Bizottság az elmúlt hetekben már öt jogszabály-csomagot tett le az asztalra és még további három kezdeményezés érkezik hamarosan. „Az útirány világos volt, azonban sokkal sürgetőbbé vált a végrehajtás” – fogalmazott az elnök, jelezve, hogy alaposan fel kellett pörgetni a javaslatok előkészítését. Ursula von der Leyen sorsdöntőnek nevezte ezen a téren a tiszta ipari megállapodást, amely az EU technológiai ugrásának kellene az eszköze legyen.
– Mély meggyőződésem, hogy a gazdaság a tiszta technológiák irányába fog elmozdulni és mi vezetők vagyunk sok technológia esetében, de ebben a vezető szerepben meg is kell maradnunk – jelentette ki. Ez azt is jelenti, hogy az EU nem adta fel a klímacélkitűzését, vagyis hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse a károsanyag-kibocsátást, 2050-re pedig nullára redukálja. Ezen az úton érdemes az orosz energiafüggőség átalakulását megfigyelni. Oroszország Ukrajna elleni invázióját megelőzően az EU a földgáz 45 százalékát az oroszoktól szerezte be, három év alatt ez 11 százalékra csökkent. A szén fele származott orosz bányákból, mára semennyi. A kőolaj esetében pedig szintén 50 százalékos volt a kitettség, amit 3 százalékra sikerült csökkenteni.
Von der Leyen hosszan elidőzött nemrégiben bemutatott ReArm Europe program részleteivel. A meglehetősen baljós Európa újrafegyverzése kezdeményezés összesen 800 milliárd eurót mozgat meg a következő négy évben, ami egyébként az EU költségvetésének 0,7-0,8 százaléka. Érdekes adalék, hogy a hidegháború végén az akkori Európai Unió tagállamai a költségvetésük 4 százalékát fordították fegyverkezésre, aztán ez az arány folyamatosa csökkent, most pedig ismét növekedésnek indult. A NATO tagállamok tíz éve elfogadott célkitűzése a 2 százalék, de ez minden bizonnyal a júniusi NATO-csúcson fel fog kúszni akár 3,5 százalékra. Biztosan nem véletlen, de a jelenlegi költéseket az új fegyverkezési programmal együtt számolva 3,5 százalékos GDP-arányos ráfordítást kapunk.
Fegyverkezési programmal válaszol Európa a növekvő biztonsági kockázatokra
Az Európai Unió 800 milliárd eurót mozgósítana a közös védelemre.
Az sem utolsó szempont, hogy a fegyvergyártás fellendítése az európai iparra is ösztönzőket fog hatni. Ursula von der Leyen elmondta, hogy a védelmi ellátási láncolatban 2500 európai kis- és középvállalkozás működik és ezek lesznek az átalakulás középpontjában. Érdemes mindezt azzal összevetni, hogy jelenleg az európai védelmi befektetések 80 százaléka az EU-n kívülre kerül, mert mindig azonnali kapacitásra van szükség – s ennek az EU egyelőre nem tud megfelelni. De lehet tanulni Ukrajnától, mondja Von der Leyen, hiszen a három évvel ezelőtti dermedtség után az ukrán védelemi ipar hihetetlen tempóra gyorsult fel, és ma már számos startup vállalkozás fejleszt drónokat Ukrajnában.
Az újságíróktól sok kérdést kapott az elnök az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Von der Leyen azt mondta, hogy az USA több mint 81 éve szoros szövetségese Európának és „amikor nagy baj volt”, együtt mindig erősebb volt a transzatlanti szövetség. „Vannak nézeteltérések, de ők is látják a közös érdekeinket, közös megoldásokra van szükség” – véli az elnök, aki hozzátette, hogy „amikor eljön az ideje”, akkor találkozik majd Donald Trumppal. „Elégedett vagyok azzal, amit teljesítettünk, komolyan mondom” – mondta a kérdezz-felelek során Ursula von der Leyen, második bizottsági elnöki ciklusának 98. napján.
