„Magyar kémkedéssel kapcsolatos vádak” – egyelőre ez a munkacíme annak a napirendi pontnak, amelyről jövő héten kedden délután lesz szó az Európai Parlamentben. Az oknyomozó portálok által feltárt brüsszeli magyar kémbotrányról van szó, amely rekordidő alatt került az európai politika legfelsőbb polcára. Egy hete jelentek meg a cikkek a magyar – Magyarországon a Direkt36 jóvoltából –, belga és német sajtóban arról, hogy az EU-hoz akkreditált brüsszeli magyar nagykövetségen belül a múlt évtizedben egy olyan hálózat működött, amely az uniós intézményeknél dolgozó magyarokat szeretett volna beszervezni és információkat kérni az Európai Parlament, a Tanács vagy az Európai Bizottság belső folyamatairól.
A hálózat végül lebukott és felszámolták, viszont a belga hatóságok is nyomozást indítottak. Elio Di Rupo volt belga miniszterelnök, jelenlegi szociáldemokrata EP-képviselő az Európai Parlamentben ügyrendi kérdésben kért szót a cikkek megjelenésének napján és a következőket mondotta: „Ha mindez igaz, akkor ez azt jelenti, hogy az uniós szerződések nem felelnek meg a mai európai valóságnak”.
Di Rupo azt javasolta, hogy a parlament emiatt állítson fel egy ad hoc bizottságot, amelyet később egy vizsgálóbizottság is követhet. Ennek a folyamatnak a legelső lépcsőfokaként az Európai Parlamentben az Elnökök Értekezlete, a legmagasabb szintű belső döntéshozó szerv úgy határozott, hogy a plenáris ülés napirendjére tűzi a témát. Jövő héten szerdán még csak vita lesz, ahol az EP-képviselők mellett a tagállamok tanácsa nevében felszólal majd a dán kormány tagja, illetve az Európai Bizottság képviselője.
Utóbbi azért pikáns, mert a kémbotrány idején az a Várhelyi Olivér vezette az állandó képviseletet, aki 2019 óta már a második ciklusát tölti uniós biztosként. Ezért és mert a cikkekben bizottsági alkalmazottak megkörnyékezéséről is szó van, a brüsszeli testület már felállított egy belső vizsgálóbizottságot. „A Bizottság a szokásos módon nagyon komolyan veszi az ilyen vádakat, és továbbra is elkötelezettek vagyunk a Bizottság munkatársainak, információinak és hálózatainak védelme iránt az illegális hírszerzési tevékenységektől” – fogalmazott korábban Ujvári Balázs szóvivő. Sőt, Ursula von der Leyen bizottsági elnök már Várhelyit is magához kérette, a magyar biztos azonban tagadta a cikkekben megfogalmazottakat.
Magyar Péter: Nyílt titok volt, hogy titkosszolgálati emberek kerültek kihelyezésre Brüsszelbe
Első kézből tapasztaltam, hogy miután Lázár átvette az uniós ügyek irányítását, szakpolitikai felkészültséggel nem rendelkező fura figurák érkeztek Brüsszelbe – írta.
Az EP-ben egyelőre nem terveznek állásfoglalást elfogadni, azonban ez a későbbiekben nem kizárt. Itt kerülhet szóba valamiféle vizsgálóbizottság felállítása, amely már dokumentumokat kérhet be, meghallgathatja a belga hatóságokat, a cikkek szerzőit, informátorokat, akár anonim módon, sőt, Várhelyi Olivért is beidézhetik, akinek ráadásul kötelessége is elmenni.
A kémbotrányra idehaza Lázár János építési és közlekedési miniszter már reagált, és azt mondta, hogy nem emlékszik pontosan, mi is történt akkoriban. Magyar Péter egy nappal Lázár reakciója után szólalt meg. A Tisza Párt vezetője azt állította, hogy a „brüsszeli uniós nagykövetségen köztudomású tény volt, hogy Lázár János 2015–2018-as minisztersége idején titkosszolgálati emberek kerültek kihelyezésre Brüsszelbe”.
