A techiparnak minden prominens gazdasági szereplőnél, így a gyógyszer- és olajiparnál, valamint a pénzügyi szektornál is nagyobb a befolyása és az érdekérvényesítő-képessége az unión belül – derült ki a brüsszeli székhelyű, közismerten radikális baloldali Corporate Europe Observatory (CEO) elnevezésű kutatóközpont és a kölni LobbyControl közös tanulmányából. A felmérés szerint a digitális multicégek összesen évi mintegy 97 millió eurót költenek lobbitevékenységre.
Az EU-ban nem tiltott a lobbizás, ám a jobb átláthatóság érdekében az ilyen tevékenységet folytatóknak regisztrálniuk kell. Az átláthatósági nyilvántartás célja, hogy bemutassa, mely szervezetek milyen érdekeket képviselnek uniós szinten és kiknek a nevében, valamint képet ad az e tevékenységek céljait szolgáló pénzügyi erőforrásokról.
Az Európai Parlament legfrissebb adatai szerint – a különböző vallási felekezetektől a különféle intézményeken át a civil szervezetekig – jelenleg 12 938 lobbitevékenységet végző nyilvántartott szerepel a listájukon. Összesen 2903 vállalat és vállalatcsoport lobbizik az érdekeiért, közülük 612 cég a digitális iparra próbál ráhatást gyakorolni.
A techipar fölényét mutatja, hogy a hivatalosan lobbira fordított összegekről vezetett lista elején három nagy digitális multi áll. Az adatok szerint a Google 5,8, a Facebook az írországi leánya révén 5,5, míg a Microsoft 5,3 millió eurót fordított a legutóbbi évben arra, hogy hasson az uniós döntéshozatalra. Ha az első tíz lobbista listáját nézzük, ott is markáns a techcégek jelenléte: a hatodik Apple 3,5, míg a tizedik Huawei 3 millió eurót áldozott erre. Az első tízbe még a német Bayer gyógyszercég (4,5 millió euró) és három olajtársaság: a holland Shell (4,3 millió), a brit BP (3,6 millió) és az amerikai ExxonMobil (3,5 millió) fér be.
A technológiai cégek az elvileg a felhasználók személyes adatainak védelmét szolgáló, jobb szolgáltatási élményt biztosító és a digitális jogdíjakat is szabályozó digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló uniós jogszabálycsomagjával kapcsolatban próbálnak meg számukra minél jobb feltételeket kialkudni.
A jelentés megjegyzi, hogy a technológiai vállalatok nem csak egyénileg lobbiznak a döntéshozók körében, hanem ők is beépültek a „rendszerbe”: a különböző érdekelt cégek kereskedelmi szövetségek, valamint a „nem átlátható együttműködések” szélesebb hálózatának is részesei, agytrösztökkel, tanácsadókkal és tudományos körökkel, amelyek mindegyike megpróbálja befolyásolni a nyilvános vitákat.
– A digitális szolgáltatások csomagjával kapcsolatos – annak visszaszorítását célzó – lobbizás tökéletes példája annak, hogy a cégek óriási költségvetése biztosítja számukra a kiváltságos hozzáférést – írják a tanulmány szerzői. A nyomásgyakorlást illusztrálja, hogy az Európai Bizottság magas szintű tisztviselőinek 2019 novembere óta 271 találkozója volt lobbistákkal, ezeknek 75 százaléka ipari körökkel zajlott. E találkozók közül pedig a legtöbbet a Google és a Facebook bonyolította le.
A fellelhető adatok szerint az EU-n kívüli régiók közül leginkább az amerikai székhelyű techvállalatok azok, amelyek aktívak, arányuk 20 százalék a cégek között. Ezzel szemben a kínai vagy hongkongi iparági szereplők aránya kifejezetten alacsony, mindössze 1 százalék. A tanulmány szerint egyelőre az látszik, hogy a kínai digitális ipar nem fejt ki nagy erőfeszítést, hogy lobbizzon az EU-ban.
A jelentés ugyanakkor rámutat arra is, hogy a digitális iparágak mögött tevékenykedő lobbisták továbbra is az eseti megközelítésen alapuló szabályozást szorgalmazzák, olyan narratívák felhasználásával, mint a „szabályozás elfojtja az innovációt és a szabadversenyt”, vagy azzal érvelnek, hogy a túl sok szabályozás miatt Európa lemarad az olyan nagy játékosok mögött, mint az Egyesült Államok vagy Kína.
– A digitális óriások gazdasági és politikai ereje tetemes, és nem maradnak passzívak az esetleges új szabályokkal szemben, amelyek befolyásolják az üzleti tevékenységüket. Ezért az uniós intézményeknek sürgősen változtatniuk kell a lobbizásuk jelenlegi formáján és folyamatán – nyilatkozta a témával kapcsolatban Tommaso Valleti, az Európai Bizottság versenyügyi igazgatóságának korábbi vezető közgazdásza, a londoni Imperial College gazdasági professzora.
A tanulmány egyik társszerzője, a LobbyControl kutatója, Max Bank arra szólított fel, hogy a tagállamok hagyjanak fel az átláthatatlan törvényhozási folyamatokkal, és gondoskodjanak a demokratikus elszámoltathatóságról a digitális iparági döntéseikkel kapcsolatban.
