Az Európai Parlamentben az orosz-ukrán háború első évéből levonható tapasztalatokat tekintették át a képviselők, és elfogadtak egy állásfoglalást is ezzel kapcsolatban. A Fidesznek annyira egyedi volt a véleménye, hogy részt sem vettek az erről szóló szavazáson.
A nagy többséggel elfogadott állásfoglalásban a képviselők kérik, hogy a tagállamok komolyan fontolják meg a vadászgépek, helikopterek, megfelelő rakétarendszerek szállítását, valamint a lőszerek számának jelentős növelését. Az EP változatlanul határozottan elítéli Moszkva agresszióját, és megismétli rendíthetetlen szolidaritását Ukrajna népével és vezetésével.
„Ukrajnának nemcsak meg kell tudnia védeni magát, hanem vissza kell szereznie a teljes, nemzetközileg elismert területe feletti teljes ellenőrzést” – áll a dokumentumban. A határozat felszólítja az EU-tagállamokat, hogy február végéig fogadják el az Oroszország és szövetségesei elleni tizedik szankciócsomagjukat, és jelentősen bővítsék ki annak hatályát. Emellett sürgeti az EU-t, a tagállamokat és szövetségeseiket, hogy tegyék hatékonyabbá a már érvényben lévő szankciókat, és tegyenek sürgős lépéseket e korlátozó intézkedések megkerülésére irányuló kísérletek megakadályozására.
A jövőre nézve a képviselők követelik annak a jogi szabályozásnak a véglegesítését, amely lehetővé teszi az EU által befagyasztott orosz vagyon elkobzását. „Ezeket az eszközöket azután az ország újjáépítésére és a háború áldozatainak kárpótlására kell fordítani” – szögezik le.
A Parlament továbbá hangsúlyozza, hogy az orosz agressziós háború alapvetően megváltoztatta Európa geopolitikai helyzetét, „ami merész, bátor és átfogó politikai, biztonsági és pénzügyi döntéseket tesz szükségessé az EU részéről”. Ezzel összefüggésben a képviselők megismétlik, támogatják az Európai Tanács azon döntését, hogy Ukrajnának EU-tagjelölti státuszt adtak tavaly nyáron. Felszólítják továbbá Ukrajnát, a Bizottságot és a Tanácsot, hogy dolgozzanak a csatlakozási tárgyalások idei megkezdésén, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az EU-csatlakozás továbbra is érdemeken alapuló folyamat marad.
Az Európai Parlament csütörtökön újabb határozatot fogad el az egy évvel ezelőtt Ukrajnával szemben megindított orosz katonai agresszió, a tragikus ukrajnai háború tárgyában. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a béke pártján áll, mert meggyőződésük, hogy a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése vezet az emberéletek megmentéséhez. Mint hozzátették, Magyarország a háború kirobbanása óta történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját nyújtja és kész további áldozatokat hozni Ukrajna megsegítése érdekében. – Ugyanakkor nem tudjuk elfogadni az európai nemzetgazdaságokat romba döntő energiaszankciók további erőltetését – áll a közleményben.
Álláspontjuk – a magyar kormányéval egyezően – már a háború kezdetétől egyértelmű és világos: a megtámadott oldalán állnak, elítélik Oroszország katonai agresszióját Ukrajnával szemben. „Életet menteni azonban csak békével és tűzszünettel lehet. A háborúra adott brüsszeli válasz elhibázott, a szankciók káros következményeit mindenki láthatja: a szankciók miatt energiaválság van, elszabadultak az energiaárak, vágtat az infláció. Nem helyes, ha az európai polgárok fizetik meg a háború árát” – folytatódik a Magyar Hang tudósítójának is eljuttatott közlemény.
A fideszesek meggyőződése, hogy a határozat elfogadása zsákutca, ezért nem vesznek részt a szavazáson. Végül így zárják soraikat: „A háborúra a béke jelenti a megoldást.”
Ez a fideszes magatartás meglehetősen gyakori volt az elmúlt időszakban. Januárban akkor nem szavaztak, amikor az orosz politikai és katonai vezetés felelősségre vonását követelték az EP-képviselők az Ukrajna elleni agresszió bűntette miatt. Két hete pedig akkor maradtak távol az ülésteremtől, amikor az EP támogatta, hogy mielőbb megkezdődjenek Ukrajna csatlakozási tárgyalásai, valamint az EU fokozza a katonai, gazdasági és humanitárius támogatást, és fogadja el a 10. szankciós csomagot.
A fideszesek azt viszont már nem tartották fontosnak megemlíteni, hogy csütörtökön még két állásfoglalást bojkottáltak, amelyben az emberi jogok tiszteletben tartásáról kellett volna véleményt mondaniuk Oroszországban és az Egyenlítői-Guineában. Ebben a két dokumentumban a következő megállapítások találhatók: Oroszországnak szabadon kell engednie minden politikai foglyot, aki a demokráciáért küzd az országban, illetve az egyenlítői-guineai diktatórikus rezsimnek véget kell vetnie a rendszerszintű politikai üldözésnek.
