Brüsszelben az Európai Bizottság bejelentette, hogy javaslatuk értelmében augusztus 1-je és a következő év március 31-e között 15 százalékkal kellene csökkenteni az Európai Unió gázfogyasztását. Ez jelentene kellő biztonságot az EU számára abban az egyébként eléggé valószínűnek tartott esetben, ha Oroszország teljes mértékben leállítaná az EU-ba irányuló gázszállításokat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a javaslat bemutatása során arról beszélt, hogy Oroszország fegyverként használja az energiát és már eddig is 12 tagállam felé korlátozta teljesen vagy részben az ellátást.
Az új rendelet lehetőséget adna a Bizottságnak arra is, hogy a tagállamokkal folytatott konzultációt követően „uniós riasztást” hirdessen a földgáz biztonságára vonatkozóan. Ez minden tagállam számára kötelező gázkereslet-csökkentést írna elő. Az uniós riasztás akkor léphet életbe, ha komoly gázhiány vagy rendkívül magas gázigény áll fenn. A tagállamoknak szeptember végéig frissíteniük kell nemzeti vészhelyzeti terveiket, hogy bemutassák, hogyan kívánják elérni a csökkentési célt, és kéthavonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak az előrehaladásról.
A rendelet tartalmaz szolidaritási részt is, a szolidaritási gázellátást kérő tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy milyen intézkedéseket hoztak a belföldi kereslet csökkentése érdekében. Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a szükséges keresletcsökkentésben, a Bizottság elfogadta az európai gázigénycsökkentési tervet is, amely intézkedéseket, elveket és kritériumokat határoz meg a kereslet összehangolt csökkentésére vonatkozóan. A terv a gáz más tüzelőanyagokkal való helyettesítésére, valamint az összes ágazatban elért általános energiamegtakarításra összpontosít. Célja, hogy biztosítsa a háztartások és az alapvető felhasználók, például a kórházak ellátását, de olyan iparágak ellátását is, amelyek meghatározóak a gazdaság számára alapvető termékek és szolgáltatások biztosítása, valamint az EU ellátási láncai és versenyképessége szempontjából. A terv iránymutatásokat ad a tagállamoknak, amelyeket figyelembe kell venni a korlátozások tervezése során.
Hangsúlyozzák, hogy a magánháztartások a „védett fogyasztók” definíciójába tartoznak a jelenlegi EU ellátásbiztonsági rendelet értelmében. Vagyis ők lennének az utolsók, akiket a hiány érintene, és erre nem is kerülhet sor, kivéve, ha egyéb előre nem látható események történnek.
Ugyanakkor az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a háztartások nagyon fontos szerepet játszanak az előttünk álló hónapokban a felesleges fogyasztás csökkentésében és az energiapazarlás elkerülésében. Felhívják a figyelmet, hogy a gáztakarékosság nemcsak a gazdaság más részében a megtakarítási kényszert csökkentené, hanem az energiaszámlák költségeit is. Ezért EU-szerte arra ösztönzik a háztartásokat, hogy járuljanak hozzá ehhez a társadalmi energiatakarékossági gyakorlathoz, például csökkentsék a fűtést vagy a hűtést, szárítsák a ruhaneműt levegőn, kapcsolják le a szükségtelen lámpákat, és lehetőség szerint javítsák az otthonok szigetelését.
Az EU mindezzel párhuzamosan növeli az alternatív forrásokból történő beszerzéseket. Ennek eredményeként 2022 első felében a nem orosz LNG-import 21 milliárd köbméterrel nőtt az előző év azonos időszakához képest. A nem orosz csővezetékek importja 14 milliárd köbméterrel nőtt Norvégiából, Azerbajdzsánból, az Egyesült Királyságból és Észak-Afrikából. Az év eleje óta a becslések szerint további 20 GW megújulóenergia-kapacitással bővült a kínálat, ami több mint 4 milliárd köbméter földgáznak felel meg.
A jogszabályt jövő héten tárgyalják az uniós tagállamok és feltehetően el is fogadják majd. A javaslat megszavazásához minősített többség is elegendő, vagyis nem szükséges egyhangúság, így ebben a kérdésben vétójog sincs.
