Az uniós költségvetésről és közös hitelfelvételről hétfőn éjjel született megállapodás óta zajlik a vita arról, hogy ki nyert, ki veszített, mi is van valójában a jogállamisági garanciákkal.
Ne higgyenek az Orbán Viktor keltette felhajtásban az uniós döntés kapcsán – így értékelte szerdán a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet a hét elején született brüsszeli megállapodást. Ugyan a Fidesz-KDNP, illetve a kormánysajtó látványosan győzelemként ünnepelte a történteket, de mások eközben arra hívják fel a figyelmet, hogy a jogállamisági feltétel nem került le az asztalról. Nem véletlen, hogy szerda reggeli interjújában már Varga Judit is azt mondta, ősztől még nagyobb támadássorozatra számít, ebben pedig a magyar európai parlamenti képviselők élen fognak járni.
Mintha csak ezt akarta volna megerősíteni, bejelentkezett Ujhelyi István, arról tájékoztatva: közös állásfoglalást nyújt be az Európai Parlament csütörtöki, rendkívüli ülésére az öt legnagyobb frakció. Köztük vannak a szocialisták, de a néppártiak is. Kérdéses, hogyan alakul ezt követően a Fidesz jövője, miután a pártcsaládon belüli felfüggesztés óta még mindig nem dőlt el, mennek vagy maradnak.
Orbán Viktor úgy valósított meg mindent, hogy semmit sem ért el
Szinte mindenki győzelemként beszél az EU-csúcson végül aláírt megállapodásról, különösen Orbán Viktor. De mit is akart elérni a miniszterelnök Brüsszelben és mi jött össze neki? Tények és értékelések.
Az mindenesetre Orbánék időleges győzelmét mutathatja, hogy az EP-frakciók elégedetlenek az uniós állam- és kormányfők megállapodásával: nem tetszik nekik, hogy a csökkentették a stratégiai célokra költhető összegeket, illetve hogy a zárt ajtók mögött, átláthatatlan módon egyeztettek. – A közös állásfoglalás a jogállamisággal kapcsolatban rögzíti: az Európai Tanács nem gyengítheti a Parlament és a Bizottság által korábban elfogadott jogállami mechanizmusra tett javaslatát. Felszólítjuk tehát az állam- és kormányfők tanácsát, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az uniós költségvetés védelme érdekében, a korábban asztalra tett dokumentumok megtárgyalásával – olvasható Ujhelyi posztjában.
A Politico egyébként elsőre – uniós forrásokra hivatkozva – úgy értékelte a döntést, hogy nem elmaszatolták, hanem törölték a jogállamiságra vonatkozó feltételt a végső dokumentumból. Orbán tehát „nem túsz többé”, értékeltek. Mindezt kedden lelkesen szemlézte a Magyar Nemzet név alatt megjelenő kormánypárti lap, a Facebook-oldalán „totális győzelem” kiajánlóval összegezve a cikket. Csakhogy most már a Politico linkelt cikkében nem találkozhatunk az említettekkel.
Navracsics Tibor korábbi uniós biztos is már úgy értékelt, hogy a jogállamisági kitétel bekerült, csak jóval enyhébb megfogalmazásban. És valóban ott van a rule of law kifejezés is a végső megállapodásban, igaz, a Bizottság ennek értelmében nem indíthat automatikusan eljárást, ha visszaéléseket tapasztal. Viszont jelezheti a problémákat, majd a tagállamok minősített többségének kell szavazniuk arról, legyen-e eljárás. Ehhez képest a hetes cikkely szerinti eljárást minden tagállamnak meg kell szavaznia, tehát nem feltétlenül örülhetnek Orbánék.
Orbán Viktor mindig győz
Életbevágó a hatalom számára, hogy a teljes igazságról ne értesüljön a magyar nyilvánosság. Legalábbis az a része nem, amelyet a valósághajlításra tartott propagandagépezet befolyásol.
A Human Rights Watch szintén úgy látja, hogy a jogállamisági elvárás továbbra is az asztalon van. Elismerve, hogy elsőre valóban úgy tűnt: nem fogják a következő hétéves büdzsét és a helyreállítási csomagot jogállamisági feltételekhez kötni. Viszont mégis két fontos dolgot leszögez a megállapodás a rule of law követelményéről. Így azt is, hogy a pénzköltés csak a közös uniós értékek mentén történhet, tehát tiszteletben kell tartani a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot. Továbbá az európai vezetőknek lehetőségük lesz rá, hogy az Európai Bizottság által javasolt mechanizmust mégis csak megvalósítsák a gyakorlatban.
Egyébként szerdai cikkében a Politico ismét azt állítja, hogy a jogállamisági feltétel felvizezve került be – nem azt, hogy teljesen elvetették volna. Mindkét oldal győzelmi jelentést tett közzé, tehát biztosak lehetünk benne, hogy a harc folytatódni fog – tette hozzá a lap. Szerdán ugyanitt Hegedüs Dániel pedig arról írt: szimbolikusan került csak be az elvárás, ugyanakkor bekerült.
A Portfólió pedig szerda délutáni cikkében szintén úgy értékelt: ugyan kétértelműen fogalmaztak és ártatlannak tűnik a meghagyott szöveg, de mégis „komoly szankciós mechanizmus előtt nyitották ki az ajtót”. Ezt pedig meg is erősítette a kedd este a ZDF-nek adott nyilatkozatában Ursula von der Leyen. Úgy tűnik, a mechanizmus bevezetését a magyar és lengyel kormány együttes vétója sem akadályozhatja majd meg.
– Magyarország is elfogadta a szöveget, ha pedig később ebből jogvita lesz, akkor ott a független Európai Bíróság, az majd eldönti az ügyet, megvan tehát az eszközünk – válaszolta von der Leyen arra a felvetésre, hogy a magyar kormány győzelemként, a jogállamisági feltétel elvetéseként értékelte a döntést.
