A brit kormány 705 millió font (mintegy 278 milliárd forint) pluszpénzt irányít át a brexit utáni határellenőrzési feladatokra – jelentette a BBC egy kiszivárgott kormányzati levélre hivatkozva. A brit közszolgálati adó beszámolója szerint ebből 470 millió font értékben a vám- és személyiforgalom ellenőrzéshez kötött kikötői és szárazföldi belépési infrastruktúrát kell fejleszteniük, míg 235 millió megy majd el informatikai fejlesztésekre és a megnövekedett munkaerő bérköltségeire. A jelenlegi kalkulációk szerint új ellenőrzési pontokat kell majd kiépíteni, illetve a megnövekedő feladatok miatt ötszáz új határőrre is szüksége lesz a szigetországnak.
Összehasonlításképp, hogy mekkora összegről van szó: az angolok ikonikus nemzeti stadionja, a Wembley újjáépítése 798 millió fontba került. Az inflációt figyelembe véve ez a 2007-es végösszeg ma 1,11 milliárd fontra rúgna, azaz a brexit utáni határellenőrzés visszaállítása nagyjából a Wembley stadion építési költségének kétharmadára rúgó pluszpénzbe fog kerülni első körben a briteknek.
Ahogy arról lapunk is folyamatában beszámol, a briteknek az idei január 31-i uniós kilépőjét követően 11 hónapjuk marad arra, hogy a távozást követően minden diplomáciai és gazdasági kérdést elrendezzenek az EU-val. Ennek egyik sarkalatos pontja a személyi- és áruforgalom határellenőrzésének visszaállítása, illetve, hogy az eddigi közös európai uniós vámunióból kilépve újra vámot kell majd fizetni a határon a különböző termékekre.
Mivel a britek nem kértek halasztást Brüsszeltől, elvileg 2020 év végéig minden, a normál hétköznapi ügymenetben fontos nemzetközi közös, több- és kétoldalú egyezményt meg kellene kötniük az EU-val és a tagállamokkal, amely a folyamatra rálátó források szerint gyakorlatilag lehetetlen. Főleg úgy, hogy miként arról beszámoltunk, az erre irányuló brit-uniós tárgyalások koronavírus-járvány nélkül sem haladtak túl olajozottan.
A határellenőrzés egyébként különösen az ír sziget esetében okoz komoly fejtörőket, mivel az 1998-as nagypénteki egyezmény szerint Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között már jóval az uniós schengeni egyezmény előtt – amelynek Nagy-Britannia nem volt tagja – lebontották a határt. A határellenőrzés visszatértének réme így a gazdasági szegmens mellett politikai szempontból is puskaporos hordó lehet, sokan ugyanis ennek kapcsán az ír-északír, katolikus-anglikán ellentétek újbóli fellángolását vetítik előre. A britek ezért azt szeretnék, hogy az ír szigeten ne kelljen visszaállítani az ellenőrzést, ott maradna az eddigi rendszer, és így csak a brit sziget – benne Angliával, Skóciával és Walesszel – lenne a vámhatár. Hogy mi lesz még nem tudni, de az már biztos, hogy 2021 júliusától az uniós termékek után ismét vámot kell majd fizetni Nagy-Britanniában és fordítva, a brit árukért az EU-ban.
