Árulásnak minősítette a lett védelmi miniszter néhány nappal ezelőtt, hogy Magyarország és Bulgária nem nyújt segítséget Ukrajnának. Artis Pabriks lett védelmi miniszter a Szabad Európa Rádió orosz nyelvű Current Time című műsorának adott interjújában beszélt erről, miközben élesen bírálta azokat az uniós országokat, amelyek megtagadták a katonai segítséget a háborúban álló Ukrajnától. „Bulgária és Magyarország álláspontja érthetetlen, árulással egyenértékű” – jelentette ki a lett tárcavezető, akit a Magyar Nemzet néven megjelenő kormánylap is idézett.
Pabriks hangsúlyozta, „Ukrajna Európáért, a demokráciáért, az emberi jogokért harcol, és ha valaki ezt Európában nem érti, az nemcsak Ukrajna, hanem Lettország érdekeivel is szembemegy”. Hozzátette: „ha az érintett országok, tagjai az Európai Uniónak és a NATO-nak, és szembemennek hazám érdekeivel, mi más ez, mint árulás”.
A vádakra Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Facebook-oldalán reagált: „Visszautasítom, hogy bárki Magyarországot elítélje vagy fenyegesse. Jogunk van nemzeti érdekünk, a béke képviseletéhez. Tisztelettel ajánlom Artis Pabriks kollégámnak, hogy inkább nézzek fel az égre. Lettország, Észtország és Litvánia légtérrendészeti feladatát NATO-kötelékben magyar légierő látja el. Nem tűrjük Magyarország igazságtalan bírálását!”
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azonban rámutatott, a NATO-kötelékében a Magyar Honvédség négy Gripen harci repülőgépe összesen ötven magyar katonával őrzi a balti légteret augusztus elsejétől november végéig – immáron harmadik alkalommal. A NATO-tagállamok 2004 óta működő, közös állandó missziójának kettős célja, hogy egyrészt a térség országaiban – Észtország, Lettország és Litvánia – növelje a biztonságérzetet, másrészt fejlessze a szövetséges és a partnererők együttműködési képességeit.
