Szijjártó Péter a külügyminiszterek brüsszeli csúcstalálkozóján rendkívül élesen fogalmazva az Ukrajnának küldött támogatások azonnal felfüggesztése mellett szólalt fel, elutasította az újabb mentőcsomagot és az amerikaiakra hagyná a béketárgyalásokat. Nála sokkal árnyaltabban nyilatkozott szlovák kollégája, aki bizonyos feltételek mellett a befagyasztott orosz vagyon Ukrajnának juttatását is támogatná és elképzelhetetlennek tartja, hogy az ukránok nélkül a békéről komolyan lehessen beszélni.
„Az őrület a legvisszafogottabb kifejezés arra, ami most itt zajlik Brüsszelben. Miközben a világsajtó tele van azzal, hogy Ukrajnában egy háborús maffia lopja a pénzt, addig von der Leyen újabb 100 milliárd eurót akar odaküldeni. Erre a legvisszafogottabb kifejezés az őrület” – így fogalmazott a közösségi médiában és ezt szóban is megerősítette Szijjártó Péter. A külügyminiszter síkra szállt amellett, hogy korrupt államnak ne lehessen az európaiak adóiból támogatást juttatni – ezzel kapcsolatban csak Ukrajnáról beszélt, holott Magyarországgal szemben fagyasztottak be uniós pénzeket a korrupciós kockázatok miatt. A miniszterek érintették az ukrajnai korrupciós botrányt és a többség amellett volt, hogy ez nem befolyásolhatja az EU támogatását, az ukrán uniós tagsághoz pedig teljesíteni kell a korrupcióellenes intézkedéseket.
Az Egyesült Államok és Oroszország közötti egyeztetések és a kiszivárgott 28 pontos béketervre Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője így reagált: „Ahhoz, hogy egy béketerv sikeres legyen, Ukrajnának és Európának is támogatnia kell. Ha Oroszország valóban békét akarna, már márciusban elfogadta volna a feltétel nélküli tűzszüneti ajánlatot. A brutális valóság az, hogy tegnap 26 ukrán civil halt meg orosz támadásokban.“ Kallas hangsúlyozta, hogy a nyomásnak az agresszorra kell nehezednie, nem az áldozatra, mert az agresszió jutalmazása csak még több agressziót fog eredményezni. „Az EU-nak nagyon világos, kétpontos terve van. Először is, gyengítsük Oroszországot, másodszor, támogassuk Ukrajnát” – mondta Kallas.
A külügyminiszterek meghallgatták az Európai Hírszerző Központ vezetőjének és az EU szankciós megbízottjának a tájékoztatását a szankciók hatásáról. A következő tények hangoztak el:
• az orosz nyersolaj exportja hónapok óta a legalacsonyabb,
• az orosz olajból származó adóbevételek a háború kezdete óta a legalacsonyabbak,
• a szankciók súlyosan érintik Oroszországot, különösen az orosz árnyékflotta elleni fellépés, ami továbbra is prioritás.
Kallas elmondta, hogy már eddig is több mint 550 hajót – amelyek harmadik országok zászlaja alatt hajózva szállítják az orosz nyersanyagot viszonteladóknak – helyeztek szankciós intézkedés alá és az EU kiterjedt diplomáciai tárgyalásokat folytat a hajókat lajstromozó államokkal. „Célunk, hogy előzetes megállapodásokat kössünk ezekkel az államokkal. Ez egy legális módja annak, hogy az egyik fél felszálljon egy másik ország hajójának fedélzetére és átkutassa azt. Az árnyékflotta lelassítása bevételkiesést okoz Oroszországnak” – mondta a külügyi főképviselő.
Bár a magyar külügyminiszter élesen elutasította Ukrajna további pénzügyi támogatását, valójában erről nem volt komoly vita és nem volt döntéskényszer sem. A tagállamok előtt három javaslat van, amelynek célja, hogy Ukrajnának a következő két évben 135 milliárd eurós támogatást biztosítsanak a védelmi kiadásokra és az ország működőképességének megőrzésére. Erről a tagállami vezetőknek a december 18-i csúcstalálkozójukon kellene közös álláspontra jutni. Az egyik lehetőség az, hogy a tagállamok a saját költségvetésüket terhelik meg, a másik, hogy közös hitelt vesz fel az EU, a harmadik pedig, hogy a befagyasztott orosz állami vagyon terhére ad az Unió kölcsönt Ukrajnának. Ez utóbbi lehetőség tűnik a legvalószínűbbnek, amennyiben a pénzt kezelő belga állam elsősorban jogi aggályait sikerült eloszlatni. Érdekes, hogy mit mondott ezzel kapcsolatban a gyakran ukránellenesnek beállított szlovák kormány külügyminisztere, Juraj Blanár.
– A Szlovák Köztársaságban a mi álláspontunk teljesen világos. Ellenezzük ezen befagyasztott eszközök bármilyen felszabadítását, ha az ellentmond a nemzetközi szabályoknak. És ebben a témában, azt hiszem, nagyon fontos a belga álláspont, amelyet én is támogattam, mert ezeknek a befagyasztott eszközöknek körülbelül a 80 százaléka Belgiumban van – fogalmazott Blanár, aki ezzel a kijelentésével tulajdonképpen a javaslat támogatása mellett foglalt állást. Azt is mondta, hogy az EU-nak van egy 12 pontos béketerve, ezért ehhez ragaszkodik. Kijelentette, hogy „egyszerűen nem történhet meg”, hogy a béketárgyalásokon Ukrajna ne vegyen részt, majd így zárta mondandóját: „Személyes véleményem az, hogy ma a háború odáig fajult, hogy néhány területi engedményről való megállapodás nélkül már nem lehet békét elérni. És ebben az esetben ez nem kapituláció.”
