Elsősorban a járványhelyzetről, az oltási folyamat felgyorsításáról, az USA és az EU jövőbeni kapcsolatokról, valamint az unió és Törökország viszonyrendszeréről volt szó az uniós csúcstalálkozó első napján.
A videokonferencián a központi és legalaposabban kivesézett téma a Covid-19-válsággal összefüggő feladatok voltak. A tagállami vezetők meghallgatták Ursula von der Leyen áttekintését a jelenlegi oltási helyzetről. Eszerint eddig a közös uniós beszerzésből 88 millió dózist juttattak el a tagállamoknak, 62 milliót adtak be ezekből eddig. A következő negyedévben lényegesen megnőnek a szállítások, három hónap alatt egyenlő arányban 360 millió dózist vállaltak a cégek. Ezek között van már az az oltás is, amelyből egy is elég. Összességében a második negyedév végére mintegy 250 millió embernek lehet meg a szükséges védettsége, ami már nagyon közel van az EU felnőtt lakosságának 70 százalékához – erre van szükség a nyájimmunitás eléréséhez.
Ezzel együtt a tagállami vezetők zárónyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy mindent meg kell tenni a gyógyszercégekkel kötött szerződések betartása és a szállítások ellenőrzése érdekében. Azt is fontosnak tartották, hogy az EU használja az exportengedély-mechanizmust annak érdekében, hogy a gyártók előbb az uniós kötelezettségeiket teljesítsik, aztán szállítsanak az unión kívülre. Elhangzott az is, hogy eddig az EU területéről 77 millió adag vakcinát szállítottak ki, ebből 31 milliót szegényebb országoknak küldték, a maradékból viszont 21 millió az Egyesült Királyságba került – ebből komoly feszültség származott Brüsszel és London között.
Mint ahogy feszült volt a hangulat akkor is, amikor Sebastian Kurz osztrák kancellár az Európai Bizottság elosztási mechanizmusát bírálta, konkrétan azt, hogy egy pótlólagos 10 milliós vakcina-szállítmányból Ausztria nem kapott. Előbb Angela Merkel német kancellár hűtötte le, mondván, hogy “a szerződéseket a tagállamok kötötték, nem valami ostoba bürokraták”, aztán pedig kiderült, hogy a plusz-adagokra pályázó Ausztriában nagyobb az átoltottság, mint az EU-átlag. Végül abban maradtak, hogy a 10 millió adag igazságos elosztásáról tovább tárgyalnak nagyköveti szinten.
Fontos téma volt az EU-török kapcsolatok ügye, amely az elmúlt hónapokban mélypontra jutott. Törökország mélytengeri fúrásaival megsértette Ciprus és Görögország területi integritását, de az sem vetett jó fényt Erdogan török elnökre, hogy kiléptette országát a nők elleni erőszakról szóló Isztambuli Egyezményből. Az EU úgy döntött, hogy a migráció és a gazdaság terén nyitni kell a törökök felé.
Törökország területén még mindig 4 millió szíriai menekült van, a 2016-os 6 milliárd eurós segélycsomag pedig már lejárt. Ezért egy újabb, a hírek szerint 2,5 milliárd eurós támogatást készít elő az EU a térségben menekülttáborokban élő szírek megsegítésére. Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti, a vámunió korábban már felmerült ötletén fog tovább dolgozni az EU. Hangsúlyozták azonban, hogy minden pozitív lépés visszafordítható és felfüggeszthető, amennyiben a török magatartás ezt indokolttá teszi.
Inkább szimbolikus jelentősége volt, hogy az EU27-ek videokonferenciá keretében tárgyaltak az új amerikai elnökkel. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszédében azt mondta Joe Bidennek, hogy
„A demokráciák alapvetően fontos értékeit ismét támadások fenyegetik, az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak közösen kell megvédeniük a stabilitást jelentő globális biztonságot, a demokráciát és a jogállamiságot”.
Michel olyan külső és belső fenyegetésekre hivatkozott, mint a dezinformáció és a kibertámadások. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy úgy az Európai Unió, mint az Egyesült Államok minden eddiginél nagyobb felelősséggel tartozik azért, hogy globális stabilitást, jólétet, békét és ggyarapodást hagyjanak a jövő generációira.gyarapodást hagyjanak a jövő generációira.
