November 19-én az uniós tagállamok EU-val foglalkozó minisztereinek fórumán, az Általános Ügyek Tanácsán napirendre vették a hat évvel ezelőtti, a magyarországi demokrácia helyzetével foglalkozó eljárást. Az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás részeként a Tanács áttekinti majd az uniós értékek Magyarország általi tiszteletben tartásával kapcsolatos fejleményeket – ez áll az Európai Tanács oldalán közzétett hivatalos tájékoztatásban, amit a hvg.hu ismertetett.
Mindez azért különös, mert amikor a magyar kormány összeállította az elnökségi napirendet, akkor – számos kérdésre válaszul – azt az álláspontot képviselték, hogy ez a téma nem élvez prioritást. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta a kormány, hogy amennyiben a tagállamoktól ilyen kérés érkezik, akkor figyelembe veszik a javaslatot. Valójában ez történt, az elnökség tájékoztatása szerint tagállami kérésre került a következő ülés napirendjére ez a téma. Ez azt jelenti, hogy egy vagy több kormány jelezte: szeretnének tárgyalni a magyar demokrácia helyzetéről a 7-es cikkely szerinti eljárás keretében.
A tagállamok egy része – és magát az eljárást javasló Európai Parlament – szorgalmazza, hogy lépjenek tovább az eljárásban, fogalmazzanak meg ajánlásokat a magyar kormánynak, amelyek betartását később ellenőrizni lehet. Az eljárás legvégső szakaszában pedig a magyar kormány szavazati jogának felfüggesztése is szóba kerülhet.
A helyzet érdekessége, hogy a tanácsülést Bóka János fogja elnökölni, aki a magyar kormányt képviselné ezen a vitán. Így aztán Orbán Viktornak ki kell majd jelölnie egy kormánytagot, aki ismertetheti a magyar álláspontot – miután Bóka János szót ad neki.
A magyar kormány álláspontja ugyanakkor meglehetősen világos ebben az ügyben: ahogy azt egy a múlt héten rendezett konferencián Bóka János elmondta, Magyarországot szerintük azért támadják valójában, mert szuverén és demokratikus országként van egyfajta jogállamiság- értelmezése, de rámutat a kettős mércére, a következetlenségekre, „a rejtett politikai napirendekre”. Ő maga úgy látja, hogy az EU-ban arra törekednek, hogy szabályrendszerből értékrenddé változtassák az uniós jog természetét. Szerinte ezzel az európai jog már nem jogszabálygyűjtemény, ehelyett inkább egyfajta értékgyűjteménnyé válik. Ugyanakkor azt nem vitatta, hogy az értékeknek igenis van szerepük az EU-ban, hiszen értékközösségről beszélünk, de azt leszögezte, hogy álláspontja szerint ez nem jelenti azt, hogy az uniós jogot is értékrenddé kellene átalakítani. Ennek véleménye szerint nagyon is gyakorlati jelentősége van, mert ez módszertani kérdés is egyben, mivel az értékek alkalmazása „eltér” a jogszabályokok alkalmazásától.
