Két nappal az uniós állam- és kormányfők maratoni ülését követően, amelyen megállapodtak a következő hét éves költségvetés és a helyreállítási alap keretfeltételeiben, az Európai Parlamenten volt a sor, hogy véleményt nyilvánítson.
Az EP állásfoglalására még az esti órákig kell várni, hiszen több körben szavaznak a módosításokról, majd a végső szövegről, a voksolást megelőző vita azonban rámutatott arra, hogy a felszólaló képviselők szinte mindegyike, és ennek megfelelően a képviselőcsoportok is elégedetlenek. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy el is utasítják majd az alkut: első körben módosítani szeretnék számos területen. Mindez nem most történik majd meg, a végső szavazás októberben várható, addig a megszerzett tárgyalási mandátum birtokában egyeztetnek a tagállamokat tömörítő Tanáccsal.
Orbán Viktor mindig győz
Életbevágó a hatalom számára, hogy a teljes igazságról ne értesüljön a magyar nyilvánosság. Legalábbis az a része nem, amelyet a valósághajlításra tartott propagandagépezet befolyásol.
Utóbbi elnöke, Charles Michel kezdésként próbálta is megnyugtatni a képviselőket, hogy olyan megállapodást kötöttek, amelynek végső célja teljesült, ez pedig az, hogy a különbségek csökkenjenek a tagállamok között, amelyet a járvány még inkább felerősített. Michel szerint jól reagáltak a vezetők arra is, hogy a költségvetést összekössék a legfontosabb célként meghatározott klímapolitikával, illetve a jogállamisággal is. Mind Charles Michel, mind az utána felszólaló Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, konkrét és értelmezhető mondatok szerepelnek a jogállamiság tiszteletben tartásáról az elfogadott szövegben, sőt, a Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy „Rendszeres felügyelet lesz, amitől senki sem menekülhet”, von der Leyen pedig már most megígért egy olyan nyilvántartást, amelyben elérhető lesz a források végső felhasználóinak listája. Megerősítette, hogy a kifizetések ellenőrzése egy két évvel ezelőtti bizottsági javaslaton alapul, amelyet éppen ezzel a céllal dolgoztak ki.
A vita során sok képviselő sérelmezte, hogy a végső alku során elvettek pénzt az egészségügytől, az innovációtól és az Erasmus-programtól. Ugyancsak kritizálták a tagállamokat, amiért az uniós forrásokat nemzeti programok alapján szeretnék felhasználni, mindez pedig arra mutat, hogy a közös pénz nem közös európai célokat fog szolgálni, hanem például már eddig is rosszul működő struktúrák erősítését.
Orbán Viktor úgy valósított meg mindent, hogy semmit sem ért el
Szinte mindenki győzelemként beszél az EU-csúcson végül aláírt megállapodásról, különösen Orbán Viktor. De mit is akart elérni a miniszterelnök Brüsszelben és mi jött össze neki? Tények és értékelések.
Kommunista modell, orwelli gondolatrendőrség, szovjet módszer – ezek jutottak eszébe a jogállamisági vita kapcsán Szájer Józsefnek. A Fidesz EP-képviselője kijelentette: „Sokat beszélnek ebben a Házban a jogállamiságról, olyanok is, akiknek halvány fogalmuk sincsen arról, hogy az mit jelent! Nekünk a jogállam a szabadságot, a nemzeti függetlenséget és a demokráciát jelenti. A jogállam a jog uralmát jelenti emberek uralma helyett. Az én nemzedékem harminc éve azért harcolt, hogy ez ne csak Európa nyugati felén élők örökölt privilégiuma legyen. Mi ezért megharcoltunk.”
A másik magyar felszólaló, a momentumos Cseh Katalin arról beszélt, hogy az Európai Parlamentnek egyértelművé kell tenni, hogy nem szabad ellenőrizetlenül korrupt oligarchák zsebére juttatni a pénzt.
