Két nappal az uniós állam- és kormányfők maratoni ülését követően, amelyen megállapodtak a következő hét éves költségvetés és a helyreállítási alap keretfeltételeiben, az Európai Parlamenten volt a sor, hogy véleményt nyilvánítson.
Az EP állásfoglalására még az esti órákig kell várni, hiszen több körben szavaznak a módosításokról, majd a végső szövegről, a voksolást megelőző vita azonban rámutatott arra, hogy a felszólaló képviselők szinte mindegyike, és ennek megfelelően a képviselőcsoportok is elégedetlenek. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy el is utasítják majd az alkut: első körben módosítani szeretnék számos területen. Mindez nem most történik majd meg, a végső szavazás októberben várható, addig a megszerzett tárgyalási mandátum birtokában egyeztetnek a tagállamokat tömörítő Tanáccsal.
Utóbbi elnöke, Charles Michel kezdésként próbálta is megnyugtatni a képviselőket, hogy olyan megállapodást kötöttek, amelynek végső célja teljesült, ez pedig az, hogy a különbségek csökkenjenek a tagállamok között, amelyet a járvány még inkább felerősített. Michel szerint jól reagáltak a vezetők arra is, hogy a költségvetést összekössék a legfontosabb célként meghatározott klímapolitikával, illetve a jogállamisággal is. Mind Charles Michel, mind az utána felszólaló Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, konkrét és értelmezhető mondatok szerepelnek a jogállamiság tiszteletben tartásáról az elfogadott szövegben, sőt, a Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy „Rendszeres felügyelet lesz, amitől senki sem menekülhet”, von der Leyen pedig már most megígért egy olyan nyilvántartást, amelyben elérhető lesz a források végső felhasználóinak listája. Megerősítette, hogy a kifizetések ellenőrzése egy két évvel ezelőtti bizottsági javaslaton alapul, amelyet éppen ezzel a céllal dolgoztak ki.
A vita során sok képviselő sérelmezte, hogy a végső alku során elvettek pénzt az egészségügytől, az innovációtól és az Erasmus-programtól. Ugyancsak kritizálták a tagállamokat, amiért az uniós forrásokat nemzeti programok alapján szeretnék felhasználni, mindez pedig arra mutat, hogy a közös pénz nem közös európai célokat fog szolgálni, hanem például már eddig is rosszul működő struktúrák erősítését.
Kommunista modell, orwelli gondolatrendőrség, szovjet módszer – ezek jutottak eszébe a jogállamisági vita kapcsán Szájer Józsefnek. A Fidesz EP-képviselője kijelentette: „Sokat beszélnek ebben a Házban a jogállamiságról, olyanok is, akiknek halvány fogalmuk sincsen arról, hogy az mit jelent! Nekünk a jogállam a szabadságot, a nemzeti függetlenséget és a demokráciát jelenti. A jogállam a jog uralmát jelenti emberek uralma helyett. Az én nemzedékem harminc éve azért harcolt, hogy ez ne csak Európa nyugati felén élők örökölt privilégiuma legyen. Mi ezért megharcoltunk.”
A másik magyar felszólaló, a momentumos Cseh Katalin arról beszélt, hogy az Európai Parlamentnek egyértelművé kell tenni, hogy nem szabad ellenőrizetlenül korrupt oligarchák zsebére juttatni a pénzt.
