Az EU-ban csak Magyarországon fenyegeti rendszerszintű veszély az uniós források felhasználását, ezért egy új dokumentumban valamennyi uniós pénz megvonását sürgetik az Európai Parlamentben. A Fidesz válasza erre az, hogy elutasítják a „brüsszeli alávetési törekvéseket”.
Az Európai Parlamentben már a legelső szeptemberi munkanapon előkerült a magyar jogállamiság helyzete a befagyasztott uniós pénzekkel összefüggésben. A Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság összevont ülésén tárgyalta azt a jelentéstervezetet, amely az úgynevezett jogállamisági feltételességi eljárás eddigi tapasztalataira vonatkozott. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy az EU dönthet uniós források megvonásáról, felfüggesztéséről, csökkentéséről, ha az EU-s pénzek felhasználásra jogállamisági okokból egy tagállamban veszélybe kerül. A rendeletet még 2020 végén alkották meg és eddig csak Magyarországgal szemben vetették be. Jelenleg emiatt körülbelül 18 milliárd euró uniós forráshoz nem jut hozzá a magyar kormány, a zárolás feloldásához korrupcióellenes intézkedéseket kellene hozni. Erre a kormány közel három éve nem hajlandó, s ennek köszönhető, hogy tavaly év végén 1 milliárd euró véglegesen elérhetetlenné vált és ha nem változik semmi, akkor idén december végén újabb 1 milliárd euró jut erre a sorsra.
A jogállamisági eljárás keretében a tagállamok úgy döntöttek, hogy Magyarország esetében felfüggesztik a kohéziós politika keretében három operatív program költségvetési kötelezettségvállalásainak 55 százalékát. Ugyanakkor a jelentést készítő Monika Hohlmeier német kereszténydemokrata és Jean-Marc francia szociáldemokrata képviselők szerint „a jogállamiság megsértésének rendszerszintű és tartós jellege Magyarországon az uniós finanszírozás jelentősen nagyobb mértékű felfüggesztéséhez kellett volna vezetnie”. Később ezt pontosítják, amikor azt írják, hogy Magyarország esetében „arányos” és „megfelelő” a támogatások 100 százalékos felfüggesztése. Azt is hozzáteszik, hogy forrást csak akkor lehet felszabadítani, amikor valamennyi feltétel teljesült, vagyis bírálják az Európai Bizottság azon döntését, amellyel az igazságszolgáltatási reformra hivatkozva 10,2 milliárd eurót 2023 végén elérhetővé tettek.
Általánosabban fogalmazva azt is tartalmazza a dokumentum, hogy „egyes tagállamokban kleptokratikus oligarchikus struktúrák szisztematikusan átveszik az irányítást stratégiailag fontos ágazatok felett, mint például a banki, kiskereskedelmi, élelmiszeripari, gyógyszerészeti, építőipari és technológiai ágazatok felett, ami kockázatot jelenthet az uniós költségvetés védelmére nézve, például amikor az ilyen struktúrák uniós forrásokra pályáznak”. Az előadók szerint – bár nem javasolják a rendelet jelentős módosítását, vagy felülvizsgálatát –, de ezt a rendszert az EU teljes költségvetésére alkalmazni kell, hogy „az EU kiadásainak egyetlen sora se kerülje el a hatékony jogállamisági ellenőrzést”. Ez azt jelenti, hogy szerintük a mezőgazdasági forrásokat is lehessen befagyasztani, ez eddig kivétel volt. Ugyanakkor az erre vonatkozó javaslat már elkészült, a következő hétéves költségvetésben már az agrárpénzeket is érintheti ez a szankció.
Komoly kifogásként merült fel az eljárással kapcsolatban, hogy nincs megoldva a végső felhasználók érdekeinek a képviselete, vagyis az a módszer, hogy a pénzek végső kedvezményezettjei juthassanak hozzá a támogatáshoz és ne őket büntessék a kormány hibái miatt.
A vitában felszólalt a fideszes Deutsch Tamás, a Patrióták Európáért képviselőcsoportjának témafelelőse, aki kiemelte: „nem engedünk a kioktatásnak és nemzeti szuverenitásunk érdekében a leghatározottabban elutasítjuk a brüsszeli alávetési törekvéseket!” A politikus hozzátette, hogy „az Európai Unió ugyanis nem parancsuralmi rendszer. Mi pedig nem fogjuk engedni, hogy több mint ezer éves keresztény magyar államunkra ráerőltessék az illegális migrációt, a multikulturalizmust vagy az LMBTQ-ideológiát”.
„Magyarország több mint ezer éves keresztény állam, amely saját hagyományait és értékeit őrzi. Nem engedjük, hogy ránk erőltessék az illegális migrációt, a multikulturalizmust, vagy az LMBTQ-ideológiát. A magyar kormány továbbra is elkötelezett a béke mellett, elutasítja a háború eszkalációját, valamint Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. Ezekből nem engedünk” – jelentette ki Deutsch Tamás.
Erre reagálva Jean-Marc Germain képviselő azt mondta, hogy „nem akarjuk megmondani, hogyan éljenek a magyarok, de bizonyos jogokat tiszteletben kell tartani, amelyek már a csatlakozáskor is feltételként szerepeltek”.
Válaszolt Deutschnak a másik jelentéstevő, Monika Hohlmeier is, aki megnyugtatta a fideszes politikust, hogy minden tagállamot vizsgálnak az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban, de csak Magyarországon rendszerszerű az ilyen jellegű visszaélés. Úgy fogalmazott, hogy ez egy európai szabadság-mechanizmus. „A szabadság része a jogállamiság, amely meghaladta a kommunizmust, amelyben szabadok a vállalkozások, szabad a gondolkodás, szabad az egyesületek alapítása, a bírák függetlenek és mindenkinek ugyanannyi joga van ehhez és nem csak egyes privilegizált csoportoknak” – mondta Monika Hohlmeier.
A dokumentumhoz még módosító indítványokat lehet beadni, aztán először a két szakbizottság, majd várhatóan decemberben az EP plenáris ülése fogadja el a végső szöveget.
