Három napirendi pontban is érintett volt Magyarország, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE), nyári szünet utáni első ülésén. Az éves jogállamisági jelentésről, a hetes cikk szerint eljárásról és a szlovén elnökség féléves napirendjéről szóló vitákban ismét a magyar kormányt emlegették a legtöbbször, mint ahol a demokrácia veszélyben van. A képviselők ugyanakkor csalódottságuknak is hangot adtak, mivel bírálataiknak tulajdonképpen semmiféle következménye nincs és hiába rendelkezik az EU jogállamiság-védő eszközökkel, ezek nincsenek komoly hatással Orbán Viktorra.
Az éves jogállamisági jelentések kapcsán az EU igazságügyi biztosa, Didier Reynders nagyon óvatosan fogalmazott. Olyanokat mondott, hogy „bizonyos tagállamokban a végrehajtó hatalom befolyása megnőtt, és ez komoly strukturális aggályokat vet fel” vagy „a komoly korrupciós ügyek feltárása és a hatékonyság is gondot jelent egyes tagállamokban”. Sőt, arról is beszélt, hogy „vannak, akik megkérdőjelezik az európai jogszabályok elsőbbségét, pedig egyértelmű, hogy ezek – például az Európai Bíróság döntései – elsőbbséget élveznek a tagállami bírósági döntésekkel szemben”.
A képviselők közül a néppárti Isabel Wiseler-Lima arról beszélt, hogy az európai országokat vizsgálva Lengyelországban és Magyarországon a legaggasztóbb a jogállamiság helyzete. Mint mondta, a sajtó szabadsága nélkül nem működhet a demokrácia, az igazságszolgáltatás függetlensége híján pedig megrendül az emberek bizalma a demokráciában.
A német Katarina Barley szerint pedig Magyarországot már alig-alig lehet demokráciának nevezni. Úgy vélte, hogy a kétharmados többséggel kinevezett tisztségviselők biztosítják majd Orbán Viktor hatalmát abban az esetben is, ha elveszíti a választásokat. Ugyanis a választási törvényeket úgy változtatták meg, hogy ne lehessen kétharmados többséget elérni, tehát ezeket a fontos beosztásban lévő embereket nem lehet elmozdítani. – Ha ez nem antidemokratikus, akkor mi számít annak? – tette fel a kérdést.
A magyar – és a lengyel – kormány védelmében a francia szélsőjobboldali Nicolas Bay szólalt fel, aki azt mondta, az a gond Magyarországgal és Lengyelországgal, hogy ezek az országok nem akarnak befogadni migránsokat. De baloldalról is érkezett bírálat a brüsszeli kritikákra. Az ír Claire Daily szerint az Európai Bizottság jogállamisági jelentése gyenge és gerinctelen, mert nem követel meg semmit, nem fogalmaz meg ajánlásokat és következményeket. Felrótta, hogy meg sem említik például a katalón helyzetet, miközben „Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban felturbózzák a jelentést, mintha pikkelnének erre a két országra”.
A parlamenti bizottság meghallgatta Marjan Dikaucic szlovén igazságügyi minisztert, aki a szlovén elnökség igazságügyi területtel kapcsolatos programjáról beszélt. Ebben egyetlen szót sem említett a hetes cikk szerinti eljárásról, holott a képviselők közül szinte mindenki erre lettvolna kíváncsi. A Magyarországgal és Lengyelországgal szemben zajló eljárás ugyanis nagyon lassan halad, mert a tagállamok között nincs meg a többség ahhoz, hogy megszüntessék, de ahhoz sem, hogy tovább vigyék. Most ugyanis arra lenne szükség, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg a két kormánynak, ehhez az uniós országok négyötödének a támogatása kellene. Végül a sok képviselői felszólalás után a szlovén miniszter annyit mondott: „az elnökség vállalta, hogy felgyorsítja a hetes cikkes eljárást”, ez azt jelenti, hogy decemberben újabb meghallgatást tartanak.
