Kedden az uniós külügyminiszterek, szerdán pedig a belügyi tárcavezetők tárgyaltak az afganisztáni helyzetről. Szóba került a migrációs veszély is, amely azonban nem csak a hagyományos balkáni útvonalon fenyeget, hanem a belarusz vezetés embercsempész akcióinak köszönhetően a balti térségben is.
A külügyminiszteri tanácsot követően Josep Borrell külügyi főképviselő azt mondta, hogy az EU-nak nem sok választása van, mivel a tálibok megnyerték a háborút, beszélni kell velük. Azt azonban nem jelentette ki, hogy az EU el is ismeri majd a tálib rezsimet, egyelőre az uniós diplomáciát az köti le, hogy kimenekítsék azokat az afgánokat és családjaikat, akik korábban segítséget nyújtottak az EU-nak, vagy munkát végeztek el számukra és emiatt megtorlásra számíthatnak. Borrell szerint mintegy négyszáz emberről van szó, akikről már gondoskodtak.
Hogy a közeljövőben mi várható, arról már Ylva Johansson belügyi biztos beszélt a szerdai videókonferencián. Ő azt tartaná a legjobbnak, ha az afgánoknak az unió a saját országukon belül tudna segíteni, hiszen az afgán belső migráció már most nagyon jelentős.
Erre akkor van lehetőség, ha a nemzetközi segélyszervezetek tovább tudnak működni, ezeket az unió megnövelt támogatásban fogja részesíteni. Ugyancsak a koncepció része, hogy az Afganisztánnal szomszédos államok, elsősorban Irán, Tadzsikisztán és Törökország bevonásával és támogatásával kellene ezekben az országokban tartani a menekülteket.
Ylva Johansson azt mondta, hogy ezt a munkát már most meg kell kezdeni, mielőtt az embercsempészek közreműködésével az afgán menedékkérők megjelennek az uniós határoknál. Arra azonban figyelmeztetett a biztos, hogy ezt teljesen elkerülni nem lehet, és az uniós tagállamoknak biztosítani kell a nemzetközi védelmet az üldöztetés elől menekülőknek, különös tekintettel a nőkre és lányokra. Azt is mondta, egyetért azokkal, akik szerint le kell állítani az afgánok visszatoloncolását Európából Afganisztánba, mert nyilvánvaló, hogy Afganisztán nem biztonságos.
A belügyminiszterek beszéltek a litván-fehérorosz határon kialakult helyzetről, az elmúlt hetekben ugyanis Aljakszandr Lukasenka rendszere egyre nagyobb számban szállít migránsokat a térségbe, akiket át is segítenek az uniós határokon. Ezeket a migránsokat repülőgépen hozzák a Közel-Keletről, elsősorban Törökország érintésével és már nem csak Litvániának, hanem Lettországnak és Lengyelországnak is nehézséget okoz a helyzet.
– Megállapodtunk abban, hogy további szakértőket valamint szükséges technikai eszközöket telepítünk ezekbe a tagállamokba, hogy segítsük a befogadási kapacitás növelését, és további pénzügyi segítségre hívjuk fel az Európai Bizottságot, de mindenekelőtt meg kell erősítenünk az EU külső határellenőrzését – mondta Aleš Hojs, a soron elnökséget ellátó szlovén belügyminiszter. „A tagállamok ismét határozottan elítélték Fehéroroszország azon törekvését, hogy politikai célokra használják fel az embereket” – tette hozzá a szlovén tárcavezető.
