Csak politikai nyilatkozatokat és homályos ígéretet tett az EU Ukrajnának az uniós tagsággal kapcsolatban, ugyanakkor konkrét intézkedéseket jelentettek be, amelyek jelentős pénzügyi támogatást jelentenek a háború sújtotta országnak.
Az állam- és kormányfők két napos versailles-i informális találkozóján nem közeledtek az álláspontok a kelet- és nyugat-európai országok között Ukrajna uniós tagságát illetően. A holland, és a luxemburgi miniszterelnök, illetve az osztrák és a francia kancellár is egyértelműen leszögezte, hogy a szerződések által előírt folyamatot be kell tartani, ami több éves procedúrát is jelenthet. Így aztán kisebbségben maradtak a kelet-közép-európai országok, amelyek a minél előbbi tagfelvételt szorgalmazzák.
Ugyanakkor több bejelentést is tettek, amelyek az EU számára komoly pénzügyi kötelezettségvállalást jelentenek:
• 500 millióról egymilliárd euróra növelik azt a keretet, amelyből fegyvereket vásárolnak Ukrajnának,
• Elkezdték folyósítani az ukrán állam működésére szánt 1,2 milliárd eurós kölcsön első részleteit, ezen a héten 300 millió euró, jövő héten ugyanennyi érkezik meg az ukrán államkasszával,
• A következő időszakban az EU eurómilliárdokat fog költeni arra, hogy az ukrán menekültek emberséges, tisztességes ellátásban részesüljenek az EU-ban.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a háború 15. napján vagyunk, de az EU már a második, a negyedik és a hatodik napon is vezetett be büntetőintézkedéset, amelyeknek már most érződik a hatása. A rubel árfolyama az euróhoz képest szabadesésben van, a hitelminősítők szemétnek minősítik az orosz államkötvényeket, egekben a kamatlábak és szárnyal az infláció – egy héttel a szankciók bevezetése után.
Megerősítették, hogy újabb büntetőintézkedések várhatók, arról azonban nem volt szó, hogy ez az energiaszektort is érintené. Ehelyett az EU más megközelítést választ és nem bünteti, viszont nem is veszi az orosz energiahordozókat.
Mindez egy folyamat lesz, most az derült ki, hogy öt év múlva, 2027-ben már nem lesz rászorulva orosz energiára a kontinens. Ezt egyrészt a máshonnan származó vásárlások növelésével, másrészt pedig energiahatékonysági intézkedésekkel és a gazdaság zöldítésével akarja elérni az EU.
Ismert, hogy a magyar álláspont ezzel szemben az, hogy orosz energia nélkül nem tud működni az ország, Orbán Viktor a csúcs alatt többször is kommunikálta, hogy Magyarország energiaellátását nem fenyegeti veszély. Az orosz energia kivezetéséről szóló részletes tervet májusban mutatja be az Európai Bizottság. Abban azonban már most egyetértettek a vezetők, és ez áll a valamennyiük által elfogadott Versailles-i Nyilatkozatban, miszerint „megállapodtunk abban, hogy a lehető leghamarabb fokozatosan megszüntetjük az orosz gáz-, olaj- és szénimporttól való függőségünket.” Mivel ezt Orbán Viktor is elfogadta, ez azt jelenti, hogy - szemben a nyilatkozatokkal – Magyarország is erre készül.
Emmanuel Macron francia elnök úgy fogalmazott: „Nyitottak akarunk lenni a világ felé, de meg akarjuk választani a partnereinket, és nem akarunk támaszkodni egyikre sem”.
