
Az Európai Bizottság azt kéri Orbán Viktor kormányától, hogy vonja vissza az átláthatóságról szóló törvény javaslatát, mivel annak jelenlegi formája súlyosan sértené az uniós alapelveket és jogszabályokat. Az Európai Bizottság egyik szóvivője a Népszava kérdésére elmondta, nem fognak habozni, hogy megtegyék a szükséges lépéseket, ha a jogszabályt elfogadják.
A Bizottság képviselője hangsúlyozta, hogy az EU kiemelt fontosságúnak tartja a civil társadalom szerepét, és elkötelezett a gyülekezési szabadság védelme mellett. 2024 őszén az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarországot, mert úgy vélte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásáról és annak vizsgálati tevékenységéről szóló törvény sérti az uniós jogot.
Kedden tárgyalta az Országgyűlés „a közélet átláthatóságáról” címet viselő, valójában a kormánykritikus sajtó és a civilek megfélemlítését és ellehetetlenítését lehetővé tévő törvényjavaslatot. Az ellehetetlenítési vagy üldözési (hivatalos nevén átláthatósági) törvény a kihirdetést követő harmadik napon, azaz a jelenlegi tervek szerint június közepén lép életbe. Ha a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékbe a szervezetet. Ez azzal jár, hogy az adott szervezet nem gyűjthet adó 1 százalékot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ha felmerül, hogy egy szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak.
A törvényjavaslat benyújtását hatalmas felhördülés követte, a tervezetet az Orbán-kormánytól független magyarországi média és civil szervezetek mellett bírálták a magyar Országgyűlésben és az Európai Parlamentben is.