24 órán belül megcáfolta a magyar miniszterelnököt az Európai Bizottság. Orbán Viktor tegnapi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy szerinte miért késnek a helyreállítási alapok és hogy Brüsszelnek milyen kifogásai lehetnek, amelyeket a jogállamisági eljárásban akarnak orvosolni.
Az Európai Bizottság elnöke kedden jelentette be, értesítették a magyar hatóságokat, hogy aktiválják Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmust. Ez az az eljárás, amelynek végén uniós forrásokat lehet megvonni, ha egy tagállamban a jogállamiság sérelme közvetlen veszélyt jelent, vagy jelenthet az EU pénzügyi érdekeire nézve. Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy akármit tartalmaz majd a hivatalos értesítés, Magyarország nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába, nem fogja támogatni az orosz olajra és gázra vonatkozó szankciókat és nem enged gender-ügyben sem.
Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön a testület sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ezekhez a témákhoz nem kapcsolódik a szóban forgó eljárás. Azt is mondta Orbán Viktor, hogy a helyreállítási alapokból Magyarországot megillető legfeljebb 5800 milliárd forintnak kifizetésének nem lehet akadálya a magyarországi korrupció, mert ezekben a kérdésekben már megállapodott a kormány az EU-val. Veerle Nuyts szóvivő azonban éppen ennek ellenkezőjét mondta. Úgy fogalmazott, hogy bár voltak előrelépések a tárgyalások során, de éppen az antikorrupciós intézkedések az a terület, ahol továbbra is maradtak nyitott kérdések.
Közben Brüsszel újabb két tagállam, Bulgária és Svédország nemzeti helyreállítási tervét hagyta jóvá és írják alá az ezzel kapcsolatos dokumentumokat éppen ma Szófiában és Stockholmban. Ez azt jelenti, hogy három ország nem kapott még zöld jelzést: Hollandia, Lengyelország és Magyarország. A hollandoknál az elhúzódó kormányalakítás hátráltatta a tervek beadását, brüsszeli hírek szerint a lengyelek esetében közel van a megegyezés, míg Magyarország az egyetlen tagállam, ahol nem lehet látni a folyamat végét.
