Magyarország költségvetési terveiből fontos információk hiányoznak, és megbízhatatlan adatokon alapulnak – ez áll Valdis Dombrovskis uniós biztos Varga Mihály pénzügyminiszternek címzett, csütörtökön kelt levelében, amelyet az Euronews tett közzé, s a 444.hu ismertetett. A túlzottdeficit-eljárás ezen szakaszában „még mindig fontos elemek hiányoznak, vagy további kiigazítást és pontosítást igényelnek ahhoz, hogy a Bizottság véglegesítse a magyar középtávú költségvetési terv értékelését” – írta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági biztosa.
Ennek az elemzésnek azt kellene bemutatnia, hogy Orbán Viktor kormánya hogyan tervezi visszaállítani a következő években a költségvetési egyensúlyt, miután a szigorú uniós kiadási szabályokat a járvány és az azt követő energiaválság közepette enyhítették. Az uniós végrehajtó testület teljes körű értékelése azonban „a hiányzó információk terjedelmére való tekintettel eltarthat egy ideig” – írja a levelet ismertető Euronews, a határidő a jelenlegi december 12-ről a jövő év január közepére tolódhat ki.
Az EU szerződései korlátozzák a tagállamok által felvehető adósságot, és a jogsértések elvileg pénzbírságot vonhatnak maguk után, még ha ilyen szigorú intézkedéseket ritkán vagy egyáltalán nem is alkalmaznak. A blokk stabilitási és növekedési paktumának célja, hogy elkerülje az euróövezetben a 2007-8-as globális pénzügyi válságot követően Görögországban tapasztalt gazdasági zűrzavart. De a szabályok azokra is vonatkoznak, akik nem osztoznak a közös valután, például Magyarországra.
Frissítés:
Cikkünk megjelenése után a Pénzügyminisztérium eljuttatta lapunkhoz állásfoglalását: a tárca szerint minden valóságalapot nélkülöz az az állítás, miszerint az Európai Bizottság visszaadta Magyarország 2025-ös pénzügyi terveit. – A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarország november 4-én, az Európai Bizottsággal előre egyeztetett időpontban adta le középtávú fiskális tervét. A Bizottságnak hat hete van a dokumentum értékelésére, amelynek során folyamatosak az egyeztetések a Bizottság és a Pénzügyminisztérium szakértői között – írják. Mint hozzáteszik, a középtávú költségvetési tervet Ausztria, Belgium, Bulgária, Németország és Litvánia még nem adta le a Bizottságnak.
Végül leszögezik: „a kormány a költségvetési fegyelem megtartásával és a gazdasági semlegességgel biztosítja a magyar gazdaság fejlődését. Előretekintve a kormány előrejelzése nemcsak a folyamatban lévő nagyberuházások növekedést gyorsító hatásával, hanem a 21 pontos akcióterv élénkítő hatásaival is számol.”
