Kiújult a vita az európai minimálbérekről annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság Brüsszelben bejelentette a minimálbér keretrendszerére vonatkozó javaslatát. Ez azonban nem egyenlő azzal, hogy minden tagállamban ugyanakkora összeg lenne a legkisebb fizetés.
– Az Európai Bizottság az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelv-javaslatot terjesztett elő az Európai Unión belüli munkavállalók tisztességes megélhetésének biztosítására – írta közleményében Ursula von der Leyen, a uniós testület elnöke. Von der Leyen ezt azzal indokolta, hogy a koronavírus-járványt követő fellendüléshez, valamint a méltányos és erős gazdaság megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az Európai Unióban biztosított legyen a tisztességes megélhetés, és ebben a minimálbérek alapvető szerepet játszanak.
A javaslatban ugyanakkor egyértelműen leszögezik, hogy Brüsszel nem kötelezi a tagállamokat törvényben előírt és garantált minimálbérek bevezetésére és nem határoz meg közös minimálbér-szintet sem. Ami történik, az az, hogy az EU egy irányelvben rögzítené a minimálbér megállapításának világos és stabil kritériumait, valamint a minimálbér rendszeres és időben történő frissítését. Fontos eleme a csomagnak, hogy a szociális partnereket ténylegesen be kell vonni a törvényben előírt minimálbér-megállapításába és aktualizálásba.
Az irányelv azért fontos, mert abban leírják, hogy mit szeretnének viszontlátni a tagállami jogalkotás során, tehát már a tagállamnak kell meghoznia az irányelvnek megfelelő szabályozást. Ezt a folyamatot viszont az Európai Bizottság ellenőrzi, úgy a jogalkotás menetét, mint a jogszabály tartalmát és végrehajtását. Ha valami nem bizonyul megfelelőnek a szabályozásban, akkor a bizottság leginkább kötelezettségszegési eljárást indíthat a tagállam ellen. Utóbbi folyamat végén az Európai Bíróság is kötelezheti a tagállamot arra, amit a bizottságnak nem sikerült elérni.
Minimálbér minden uniós tagállamban létezik. 21 országban – többek között Magyarországon – törvényben rögzítik, míg hat tagállamban (Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország) a minimálbér védelmét munkavállalói kollektív szerződések biztosítják. És ez utóbbi az erősebb garancia, legalábbis abból a szempontból, hogy ezekben az országokban magasabb a minimálbér, és kisebb a bérek közötti egyenlőtlenség. Ebbe az irányba mozdul el a brüsszeli elképzelés, mert hangsúlyozzák, hogy a szociális partnereket jobban be kell vonni ezekben a döntésekbe, az Európai Bizottsági pedig nyomon követheti a fejleményeket.
Nicolas Schmit, az EU foglalkoztatási biztosa sajtótájékoztatóján egyértelműen kijelentette azt, amit cikkünk elején is írtunk: nem fogja ugyanazt az összeget megkapni a bolgár és a luxemburgi munkás, mert abba Bulgária tönkremenne. Ezért ilyet kérni, vagy ígérni lehetetlenség és felelőtlenség. Viszont a munkavállalók jogai a minimálbérhez kiszélesednek és megerősödnek, és ennek biztosítására már uniós eszközök is léteznek majd.
A magyar baloldali politikusok egyértelműen sikerként könyvelik a brüsszeli bejelentést. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője ezt írta közleményében: „Elértük, amit még soha senki: uniós kötelezettség lesz az emberek életszínvonalának emelése. Sokat küzdöttünk azért, hogy ne legyenek másodrendű állampolgárok az Unióban, mert minden európai magyarnak jár a tisztességes bér. Orbán kormánya minden létező módon támadta terveinket. A most készülő szabályok alól azonban ők sem kapnak mentességet, azokat kötelező lesz betartani minden uniós tagországnak.”
Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő pedig úgy véli, hogy „az Európai Bizottság által most bejelentett javaslat figyelemben tartja a tagállamok között meglévő gazdasági és fejlettségi különbségeket, de hosszú távon garantálni akarja minden európai munkavállaló számára a tisztességes feltételeket és a méltányos minimálbért. Az a fajta monitoring rendszer, amely folyamatosan vizsgálni fogja a tagállamok minimálbérezési rendszerét és hozzáférhetőségét, mindenképpen támogatandó, de csak az egyik első lépés a teljes megvalósítás felé” – írta Ujhelyi.
Az európai minimálbér kérdésére reagált a Fidesz is. Mint írták, a minimálbérekre vonatkozó uniós irányelv-javaslat előkészítése során két egymással teljesen ellentétes elképzelés ütközött. Szerintük a baloldal olyan intézkedéseket javasolt, amelyek növelik az eladósodást, radikális adóemeléssel járnak, elbocsátásokhoz, a munkanélküliség növekedéséhez vezetnek és gyengítik a gazdaságot. – Ezzel az igazságtalan és embertelen gazdaságpolitikával szemben az Európai Bizottság javaslata az Orbán-kormány gyakorlatát, a magyar modellt megerősítve az adócsökkentést, a családok támogatását, a stabil költségvetést, a munkahelyteremtést és a bérnövekedést támogatja – állították.
