Nincs könnyű helyzetben az, aki követni akarja, hogy mi történik európai szinten oltásfronton. Ezen a héten sok mindenben okosabbak lettünk, de egyetlen dologról nem tudunk többet: mikor lesz elég oltás az EU-ban.
Az fenti kérdés most nehezebb válaszolni, mint egy hete, mert akkor gondolkodás nélkül rávághattuk volna, hogy a második negyedévben. Ez azonban feltételezte volna azt, hogy addig a tervezett ütemben jönnek az ampullák, hónapról hónapra növekvő ütemben. Ami kiborította a bilit, az az AstraZeneca cég közlése, amely szerint az első negyedévben, tehát március végéig nem tudják leszállítani a vállalt mennyiséget.
Ez a mennyiség egyes források szerint 80 millió adag lett volna, de az Európai Bizottság tisztviselői egy háttérbeszélgetésen „három számjegyű” milliókról beszéltek, ami legalább 100 millió jelent. Ezek helyett csak 31 millió adagot vállalt a gyár, mert nem bírják kapacitással. Később az is kiderült, hogy ez azért lehet, mert a cégnek van két gyára Nagy-Britanniában és kettő a kontinensen.
A brit gyárak pedig – ez az EU-s feltételezés – a brit piacra gyártanak, de az is elképzelhető, hogy a belga és a német üzem is oda termelt. A cég közben külső körülményekre hivatkozva úgy véli, hogy a szerződés ezt lehetővé teszi, az EU egészségügyi biztosa szerint azonban a szerződésben mind a négy gyár kapacitására számítottak, az érkezési sorrend pedig esetleg a sarki hentesnél bevált gyakorlat, a szerződések világában nem.
Mindkét fél védte az igazát, míg az Európai Bizottság javasolta, hogy az eredetileg titkos szerződést hozzák nyilvánosságra. És lőn, pár nap alatt megegyeztek, hogy az üzletileg kényes – és éppen ezért a mi szempontunkból is lényeges – információk kitakarásával bárki számára hozzáférhetővé tették a dokumentumot.
Gondoljunk csak bele, hogyan viszonyul ez ahhoz, hogy a magyar kormány a Budapest–Belgrád vasútvonalra vonatkozó, kínaiakkal kötött szerződést tíz évre titkosította. Az már más kérdés, hogy a kitakart részek is eljutottak a sajtóhoz, innen tudjuk, hogy 2020 végéig 30–40, 2021 első negyedévében pedig 80–100 millió adag oltásról beszélünk. Ez így összesen március végéig 110–150 milliós ígéret, amihez képest a 31 millió valóban karcsú.
A szerződés tartalmáról és megvalósításáról tovább folyik a vita, ez azonban nem segít a helyzeten, vagyis nem lesz több elérhető oltás a piacon. Ami azért nagy gond, mert az EU terveiben az szerepelt, hogy nyárra elérjük a 70 százalékos átoltottságot, ami az enyhítések előfeltétele. Ehhez azonban nagyon kellett volna az AstraZeneca által vállalt mennyiség. A munka most azon folyik, hogyan lehetne mégis rábírni a gyárat a teljesítésre, akár a gyártókapacitás megnövelésével. Nem véletlen, hogy ennek a cégnek a termékéhez ekkora reményt fűztek a tagállamok: ez a legolcsóbb oltás, egy adag 1,78 euróba kerül, míg a BioNtec–Pfizer vakcinája 12 euróba.
Még mielőtt csatlakozva a magyar kormányhoz mindenki megmártaná a kését Brüsszel szívében, azaz az Európai Bizottságot kárhoztatná, tudni kell, hogy mindez a tagállamok közös döntése volt. Minden uniós ország delegál egy embert a vakcinaügyi irányító testületbe, amely meghatározza a tárgyalások menetét, jóváhagyja azok eredményét és felhatalmazást ad a szerződések aláírására. A magyar tagot Almer Kittinek hívják, aki tavaly nyár óta dolgozik az Emberi Erőforrások Minisztériumában.
Még egy gondolat erejéig maradjunk az AstraZenecánál. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pénteken javasolta az Európai Bizottságnak, hogy adja ki a forgalombahozatali engedélyt, ez rövid időn belül meg is fog történni. Mondhatnánk, hogy Magyarország már több mint egy hete a veszélyhelyzeti eljárás keretében ezt megtette. Akkor is jogos volt a kérdés, hogy miért volt erre szükség?
Lehetett tudni, hogy az EMA hamarosan dönt, Magyarország pedig nem hívhat le a többiek előtt vakcinát a közösen szerződött keretből. Most, hogy az EMA kiadta az engedélyt, még értelmetlenebbnek tűnik a magyar jóváhagyás, mert az mostantól kezdve érvénytelen. Ugyanis – teljesen logikusan – csak olyan gyógyszerre adhat ki a tagállam sürgősséggel engedélyt, amelynek egyébként nincs uniós jóváhagyása. A magyarázatra valóban nagyon kíváncsi vagyok.
Az AstraZeneca-ügynek még egy hozománya, hogy az EU villámgyorsan elkészített egy átláthatósági és engedélyezési mechanizmust a koronavírus elleni vakcinákra. Ennek az a célja, hogy az EU tudta nélkül a területén gyártott oltóanyag ne kerülhessen az unión kívülre. Csak azokra a termékekre vonatkozik, amelyekre az EU-nak szerződése van. Az eljárás lényege, hogy ha egy gyár exportálni akar, akkor ahhoz először be kell szereznie a tagállami vámhatóság jóváhagyását. Ez azonban csak akkor érkezik meg, ha az Európai Bizottság is beleegyezik. A cél tehát az, hogy ne történhessen meg ismét az, ami előfordulhatott az AstraZenecával kapcsolatban.
