Az LMBTIQ-jogok területén egyes tagállamokban, mindenekelőtt Magyarországon és Lengyelországban tapasztalható visszalépés miatt az EP az EU-t „az LMBTIQ-szabadság zónájának" nyilvánította.
Az ügy előzménye, hogy először egy lengyel vajdaság, majd több tucat megye, önkormányzat és régió „LMBT-ideológiától mentesnek” nevezte ki magát. A határozatok szerint a helyi önkormányzatoknak tartózkodniuk kell az LMBTIQ-emberek iránti elfogadást ösztönző lépésektől, és meg kell vonniuk a pénzügyi támogatást a megkülönböztetést ellenző és az egyenlőséget pártoló szervezetektől. Cserébe az Európai Bizottság pedig elutasította ezeknek az önkormányzatoknak a testvérvárosi programokra beérkezett pályázatait, vagyis uniós pénztől fosztotta meg őket.
A parlamenti állásfoglalás a romló magyarországi helyzetre is kitér. 2020 novemberében Nagykáta városa határozatot fogadott el, amelyben betiltja az „LMBTIQ-propaganda terjesztését és népszerűsítését" az önkormányzati fenntartású intézményekben. Egy hónappal később a magyar országgyűlés az alaptörvény módosításával tovább szűkítette az LMBTIQ-emberek jogait azzal, hogy figyelmen kívül hagyja a transznemű és nem bináris személyek létezését, és korlátozza a családi élethez való jogukat. Egy másik törvény megfosztja az élettársi kapcsolatban élő párokat az örökbefogadáshoz való jogtól.
Az EP-ben nagy többséggel megszavazott dokumentumban a képviselők leszögezik: „Az LMBTIQ-személyek számára az Európai Unióban mindenütt biztosítani kell azt a szabadságot, hogy szexuális irányultságukat, nemi identitásukat, nemi önkifejezésüket és nemi jellemzőiket az ezen alapuló intoleranciától, megkülönböztetéstől vagy üldöztetéstől való félelem nélkül megélhessék és nyilvánosan megmutathassák [...] és a hatóságoknak az egész Európai Unióban minden kormányzati szinten védeniük kell és elő kell mozdítaniuk az egyenlőséget és az alapvető jogokat mindenki számára, beleértve az LMBTIQ-személyeket is.”
A témáról tartott szerdai vitában megmutatkoztak a komoly, feloldhatatlannak látszó ellentétek. A máltai Roberta Metsola négy gyermekét neveli férjével, 15 éve élnek boldog házasságban, kereszténydemokratának vallja magát, és éppen ezért elfogadhatatlannak tartja a szexuális kisebbségekkel szembeni kirekesztő politikát.
„Azért vagyunk ma itt, hogy az LMBTIQ-közösségen belüli személyeknek elmondjuk, hogy ez az ő Európájuk is, hogy elmondjuk azon szülőknek, akik aggódnak LMBTIQ-gyerekük biztonsága miatt, hogy mi támogatjuk őket, minden lánynak és fiúnak szeretnénk elmondani azt, hogy ebben az Európában mindenki az lehet, aki szeretne, bárhol is szeretne az lenni és az Európai Unió, az Európai Parlament megvédi ezt a jogot” – mondta Roberta Metsola.
Hasonló állásponton volt a német zöldpárti, Terry Reintke is, aki úgy fogalmazott: „Mi pusztán szabadságot kérünk, nem fogjuk feladni ezt a küzdelmet pusztán azért, mert támadnak minket.”
A másik oldalon elsősorban lengyel kormánypárti képviselők szólaltak fel. Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Demokraták Szövetségének egyik vezetője azt mondta, hogy a házasság szabályozása tagállami hatáskör, azt a gondolatot pedig elfogadhatatlannak tartja, hogy a házasságot kölcsönösen elismerjék a tagállamok. Legutko szerint Közép-Európában nem kérnek a nyugati divatból:
„A nyugat-európai országokban már a bölcsődétől kezdve a nemek ideológiájával foglalkoznak, cenzúrát alkalmaznak ebben a témában, a politikai korrektség nyelvezetét alkalmazzák, ez az erőszak. Békén kell hagyni az embereket, Európából a józan ész zónáját kellene csinálni” – jelentette ki.
Csatlakozott az előbbiekhez a német szélsőjobboldali Nicolaus Fest, aki azonban úgy vélte, hogy „amíg elhallgatjuk a muszlim homofóbiát, addig nincs értelme ilyen zónákat kikiáltani Európában”. A bolgár Angel Dzhambazki szerint pedig az LMBTIQ-közösségek pártolása pedofíliához és gyerekbántalmazáshoz vezet.
Előkerült Magyarország is, az egyik képviselő Varga Judit nőnapi köszöntőjét említette, ahol a magyar igazságügyminiszter az igazi nőkről beszélt, ezzel pedig a transz- és interszexuális személyeket egyszerűen törölte a világból.
Katarina Barley, német szociáldemokrata pedig úgy fogalmazott, hogy „amikor a kisebbségek jogaiért állunk ki, akkor vagyunk demokraták”. Egy magyar fiatal demokrata, a fideszes Hidvéghi Balázs közleményt bocsátott ki, amelyben jelezte, egyáltalán nem ért egyet az állásfoglalással – sem ő, sem a többi magyar kormánypárti.
„Mindenfajta diszkriminációt és erőszakot el kell ítélni, bármilyen kisebbségről legyen is szó. Az Európai Unió mindenki számára a szabadság területe. Semmi sem indokolja, hogy egyes kisebbségek esetében ezt külön hangsúlyozzuk. Ez a határozat nem más, mint egy újabb ideológiai erőszakoskodás, ami kirekeszti azokat, akik egy adott világnézeti felfogással nem azonosulnak”.
A képviselő hozzátette: minden tagállam maga dönti el, hogy mit gondol a családról és a házasságról, és ebbe Brüsszelnek nincs beleszólása. „Nekünk evidencia, hogy az anya nő, az apa férfi. Mi a természeti és biológiai törvényszerűségekből indulunk ki. A diskurzus az Európai Parlamentben viszont eljutott arra a szinte, hogy ha valaki ilyen evidenciákat merészel kijelenteni, akkor rögtön homofóbnak és intoleránsnak bélyegezik” – emelte ki a képviselő.
Világszerte 70 országban bűncselekmény az azonos neműek kapcsolata, 12 országban pedig akár halálbüntetést is ki lehet érte szabni.
