Magyarország nem támogatja vallási vezetők szankcionálását - mondta az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár az M1-en vasárnap. Azbej Tristan azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy az EU az ukrajnai háborúval összefüggésben orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka szankciós listára helyezését tervezi.
Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország elítéli, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, azt agressziónak tartja, több szankciót támogatott, ám nem törekszik arra, hogy valamelyik oldalra álljon. A béketeremtést támogatja és károsnak tartja a kontraproduktív, józan ésszel ellentétes szankciókat.
Az orosz ortodox egyháznak világszerte 160 millió híve és 40 ezer papja van. Az Európai Bizottság „eszement” elképzelése azonban még azt is tiltaná, hogy az ortodox egyházfő az unió területére lépjen, azaz elszigetelné az ott élő híveket vallási vezetőjüktől. Ez az ötlet káros, nem vezet megbékéléshez – hangsúlyozta az államtitkár.
Hozzátette: több egyházi vezető, például a szír ortodox pátriárka, az Örmény Apostoli Egyház külkapcsolati ügyekért felelős vezetője, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje kormányzó főpapjának tanácsadója fordult levélben Orbán Viktor miniszterelnökhöz, a kereszténység és a józan ész „megmaradt hangjához” az Európai Unióban. Azt írták, az Európai Bizottság elképzelése veszélyes precedenst teremthet más egyházak „sakkban tartására”, „politikai szankcionálására” is. Magyarország számára azonban a vallásszabadság szent és sérthetetlen, ezért nem támogatja egyházi vezetők szankcionálását – jelentette ki a Miniszterelnökség államtitkára az MTI szerint.
Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós interjújában már elmondta, hogy Kirill patriarchát is a szankciós listára akarják tenni, de „mi nem fogjuk támogatni, hogy egyházi vezetőket tegyenek fel” erre a listára, mert ez érinti a magyarországi közösségek vallásszabadságának kérdését, az pedig szent és sérthetetlen. (A másik, a magyar kormány által elfogadhatatlannak ítélt pont a szankciós csomagban az olajembargóra vonatkozik.)
Kirill a háború mellett
Kirill a Kreml régóta szolgáló szövetségese, aki áldását adta az ukrajnai háborúra, többek között azt is mondta, hogy „a műveletet azért kellett elindítani, hogy Donyeckben ne tarthassanak melegfelvonulásokat”, vagy hogy „az orosz katonák az Antikrisztussal csatáznak”.
Ferenc pápa egy interjúban a héten azt mondta, negyvenperces virtuális megbeszélést folytatott az orosz ortodox egyház vezetőjével, aki az első húsz percben a háború indokoltságát igazoló érveket olvasott fel neki. „Meghallgattam, és azt mondtam neki: semmit sem értek ebből. Testvérem, nem az állam papjai vagyunk, nem a politika nyelvét beszéljük, hanem Jézusét. Isten megszentelt népének pásztorai vagyunk. Ezért kell a béke útjait keresnünk, és a fegyverek tüzét beszüntetnünk” – mondta. Kirill pátriárka „nem válhat Putyin ministránsává” – jegyezte meg. A pápa szerint a pátriárka nyíltan támogatja az ukrajnai háborút.
