Inkább kommunikációs fogás csak a múlt heti bejelentés arról, hogy a kormány négy területen is engedményeket tesz az Európai Bizottságnak, a helyreállítási alap pénzeinek (RRF) megszerzése érdekében – tudta meg az Azonnali.
Értesülésük szerint ezeket az engedményeket ugyanis már jóval korábban megtette a kormány a tárgyalások során. Forrásuk szerint például a közbeszerzésekkel kapcsolatban már tavaly, de a többivel kapcsolatban is folyt már kommunikáció idén tavasszal.
Ráadásul a megtett négy engedmény már nem elég: az Azonnali információi szerint a Bizottságnak még több fontos és konkrét feltétele van. Ezek egy része a közoktatást érinti. Ezek azonban nem érhetik váratlanul a kormányt, hiszen minden brüsszeli „követelés” szerepel a 2022-es uniós országjelentésében. „A magyar kormány igyekszik túlmisztifikálni ezeket a megbeszéléseket, holott az egész egy nyitott könyv: a Bizottság azt szeretné elérni, hogy lehetőleg minél több minden megvalósuljon az ország specifikus ajánlásaiból” – mondta forrásuk.
A Bizottság többek között azt szeretné, hogy a kormány a pedagógusbéreket az uniós OECD-országok mostani 58-66 százalékos szintjéről nagyon rövid időn belül hozza fel 100 százalékra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért – mondta az Azonnali forrása. Erre az RRF-ből nem, de a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus (MFF) pénzeiből lehetne is költeni.
A portál idézte a 444-et, amely a múlt héten azt írta, brüsszeli forrásra hivatkozva, hogy a kormány mára gyakorlatilag mindenben kész megállapodni, hiszen érzi, hogy egy nagyobb bajba kerül ennek hiányában. Az Azonnali forrása ezt azzal egészítette ki, hogy ugyan az Ágostházy Szabolcs vezette magyar delegáció valóban késznek mutatkozik erre. „De Szabolcsnak láthatóan nem arra szól még a mandátuma Orbán Viktortól, hogy megállapodjon, hanem, hogy alkudozzon. Mintha Orbán Viktor még mindig nem önmagában kezelné a tárgyalásokat, hanem valamilyen nagyobb játszma részeként és úgy gondolná, hogy ha ő itt most úgymond enged a Bizottságnak, akkor máshol cserébe követelhet valamit”.
Ám ha már holnap megállapodnának, akkor is szinte késő lenne, mert a megállapodás „lepapírozása” is hónapokat vesz igénybe majd.
Ha pedig nem sikerül aláírni december 30-ig a megállapodást, akkor az RFF-et teljesen elbukhatjuk, és az MFF-pénzek 14 százalékától is eleshetünk. Magyarország utolsóként nem tudott még megállapodni Brüsszellel az uniós helyreállítási alapról (RFF), és az utolsók között vagyunk 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus (MFF) pénzeit illetően is – emlékeztet az Azonnali.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón jelentette be, hogy a helyreállítási alapról szóló tárgyalások jól haladnak, tapasztalt előrelépést, négy területen elfogadták a Bizottság álláspontját. Az egyik, miszerint a közbeszerzéseknél 15 százalék alá csökkentik az egy ajánlattevős közbeszerzéseket. Lesz helye bírósági jogorvoslatnak korrupciógyanús ügyek esetében, bárki bírósághoz fordulhat majd. A társadalmi konzultációra időt biztosítanak majd jogalkotások előtt, csökkentik a rendkívül gyors jogalkotások számát. Elfogadták végül a javaslatot arról is, hogy Magyarországnak az uniós források jelentős részét arra kell fordítania, hogy a lehető legnagyobb energiafüggetlenséget érjük el. Ez igaz a helyreállítási alap forrásaira is. Navracsics Tibor tárgyalt arról, hogy azokat a forrásokat, amelyeket hitelként kapnánk meg, teljes egészében az energiafüggetlenségre fordítanánk. Növelik a hazai gázkitermelést is ennek érdekében. Hat gigawatt naperő-kapacitás áll majd rendelkezésre jövő évre.
