Belgium lett az első uniós tagállamok egyike, amely úgy döntött: megtiltja a megszállt palesztin területeken működő izraeli telepekről származó termékek importját. A belga szövetségi kormány hétvégi megállapodása túlmutat az ország határain, mert miközben Brüsszelben az Európai Unió is hasonló lépéseket mérlegel, a tagállamok egyelőre nem tudtak megegyezni az egységes fellépésről. A belga intézkedés ugyanakkor nem Izrael egészét érinti. A tilalom kizárólag azokra az árukra vonatkozik, amelyeket a nemzetközi jog szerint megszállt palesztin területeken létrehozott izraeli telepeken állítanak elő.
A belga kormány döntésének egyik legfontosabb jogi alapja a Nemzetközi Bíróság 2024 júliusában kiadott tanácsadó véleménye. A hágai testület arra a következtetésre jutott, hogy Izrael ciszjordániai jelenléte sérti a nemzetközi jogot, és azt is kimondta, hogy más államoknak tartózkodniuk kell minden olyan gazdasági kapcsolattól, amely hozzájárulhat az illegális helyzet fenntartásához. Erre hivatkozott Maxime Prévot belga külügyminiszter is, aki szerint Belgium nem várhat tovább az Európai Unió közös döntésére. – A nemzetközi jogot nem lehet szelektíven alkalmazni. Ha elfogadjuk a Nemzetközi Bíróság állásfoglalását, annak következményei is vannak – fogalmazott a külügyminiszter. Prévot egyúttal bírálta az Európai Bizottságot is, mert szerinte Brüsszel eddig csak korlátozott intézkedéseket javasolt, miközben a tagállamok egy része ennél jóval határozottabb fellépést vár.
A döntés megszületése korántsem volt egyszerű. Belgium hétpárti koalíciós kormányában hónapokon át tartottak az egyeztetések. A frankofón baloldali és centrista pártok – köztük a külügyminisztert adó Les Engagés – már korábban is támogatták az importtilalmat. A flamand nacionalista N-VA, amelynek vezetője Bart De Wever miniszterelnök, ugyanakkor óvatosabb álláspontot képviselt. A vita elsősorban nem politikai vagy erkölcsi kérdésekről szólt, hanem arról, hogy egy tagállam egyáltalán bevezethet-e önálló importtilalmat egy olyan területen, amely hagyományosan az Európai Unió közös kereskedelempolitikájához tartozik.
A kompromisszum végül a nyári parlamenti szünet előtti utolsó kormányülésen született meg. A kabinet elfogadta az importtilalom elvét, ugyanakkor a végrehajtási szabályokat – például azt, miként azonosítják majd a telepekről származó termékeket – csak ezt követően dolgozzák ki.
A belga döntés különösen érzékeny pillanatban született. Az Európai Unió külügyminiszterei néhány nappal korábban három lehetséges uniós intézkedést vitattak meg:
• importengedélyezési rendszer bevezetését;
• büntetővámok alkalmazását;
• illetve a telepi termékek teljes importtilalmát.
A tagállamok között azonban továbbra sincs meg a szükséges egyetértés. Több ország – köztük Spanyolország és Hollandia – támogatná a szigorúbb fellépést, mások viszont attól tartanak, hogy egy ilyen lépés tovább rontaná az EU és Izrael kapcsolatát, illetve kereskedelmi jogvitákhoz vezetne. Belgium ezért úgy döntött, hogy nem várja meg az uniós kompromisszumot.
Az ország ugyan úttörőnek számít, de nincs teljesen egyedül. Írországban már évek óta napirenden van az úgynevezett Occupied Territories Bill, amely szintén megtiltaná a megszállt területekről származó áruk importját, de a jogszabály még nem lépett hatályba. Szlovénia is jelezte, hogy hasonló intézkedést készít elő, miközben több más tagállam inkább uniós szintű megoldást szeretne.
Jelenleg az EU-ban csak annyi kötelező, hogy a telepekről származó termékeket nem lehet egyszerűen „Made in Israel” felirattal értékesíteni: a címkézésnek egyértelműen jeleznie kell, hogy izraeli telepről származó áruról van szó.
Az izraeli kormány továbbra is elutasítja azt az álláspontot, hogy a telepek illegálisak lennének. Jeruzsálem szerint a bojkottok és kereskedelmi korlátozások diszkriminatívak, politikailag motiváltak, és nem járulnak hozzá a békefolyamathoz. A telepesmozgalmat képviselő szervezetek szintén bírálták a belga döntést, mondván, hogy a telepeken működő vállalkozások palesztin munkavállalók ezreinek is munkát adnak, ezért szerintük az importtilalom éppen azokat is hátrányosan érintheti, akiknek a védelmére hivatkozik.
Gazdasági szempontból a döntés hatása várhatóan korlátozott lesz, hiszen a telepekről származó export csak kis részét teszi ki az Izrael és az Európai Unió közötti kereskedelemnek. Politikai jelentősége azonban jóval nagyobb. Ha Belgium sikeresen végrehajtja az importtilalmat, az mintául szolgálhat más tagállamok számára is. Egyben növelheti a nyomást az Európai Bizottságra és a Tanácsra, hogy közös uniós szabályozást dolgozzanak ki a megszállt területekről származó termékek kezelésére.
