Az Európai Bizottság kész megkerülni a lengyel-magyar vétót, a testület jogászai megállapították ennek lehetségességét – mondta el a Financial Times-nak a költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztos, Johannes Hahn. Kifejtette, Brüsszel kész rá, hogy elvágja a vétóval próbálkozó országokat a 750 milliárd eurós helyreállítási alaptól. Hahn figyelmeztette tehát a két ország vezetését, hogy csak maguknak ártanak, ha vétóval próbálkoznak.
A jelek szerint hatásos is lehet az érv, mert csütörtök este már arról érkeztek a hírek, hogy a lengyel kormány elállna a vétótól. Eszerint tehát a magyar kormány egyedül maradna azzal az álláspontjával, hogy a kifizetéseket ne lehessen jogállami feltételekhez kötni. Orbán Viktor egyébként péntek reggeli rádióinterjújában továbbra is azt állította, Lengyelország és Magyarország sem fogja elfogadni, amire a másik nemet mondana.
Hahn azt mondta, akik nem vonják vissza a vétót, azok maguknak ártanak, ugyanis jelentősen csökken majd a hozzájuk érkező uniós pénzek mennyisége. Hozzátette, úgy látja, kezd is átmenni az üzenet, hogy ha valaki visszautasítja a kompromisszumot, azzal nagyot kockáztat.
Az Európai Tanács elnöke is beszélt a vétóról pénteken Brüsszelben. Charles Michel az MTI tudósítása szerint azt mondta, hogy az Európai Unió következő hosszú távú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról júliusban elért, „történelmi jelentőségű" megállapodás teljes mértékű végrehajtására kell törekedni.
Charles Michel a hivatalba lépése óta eltelt egy évet, de főként az Európai Unió előtt álló kihívásokat értékelő beszéde után kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az EU akadályokkal szembesült, de közös megoldást kell találnia az alapvető fontosságú költségvetés és a helyreállítási csomag elfogadása érdekében.
Mint mondta, derűlátó e tekintetben, és bízik abban, hogy a következő napokban megoldást fognak találni a jogállamiság helyzetét vizsgáló mechanizmus önkényes alkalmazása körüli félelmek eloszlatására. Az EU soros elnökségét adó Németország ugyanis minden erejével ezen dolgozik – tette hozzá.
Lengyelország és Magyarország a GDP-je három százalékának megfelelő összeget kaphatna a helyreállítási alapból, a vétó fenntartásával viszont kohéziós pénzek sem jutnának az új projektekre. Ez esetben ugyanis az uniós vészköltségvetés lépne életbe. Ha nem sikerül megállapodni a helyreállítási alapról, húsz-harminc milliárd euróval is csökkenhetnek az uniós kifizetések jövőre.
