Személyesen nem fogadták Brüsszelben a magyar gazdák képviselőit az Európai Bizottságnál, ezért jelképesen – meg a biztonság kedvéért egy e-mailban – adták át az a 250 ezer aláírást, amelyben az agrártámogatások megtartása mellett és Ukrajna uniós csatlakozása ellen szólaltak fel.
Az agrárágazat petícióját a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárkamara (NAK) közösen indítottak útjára. A 250 ezres szám meghaladja a kétszázezres gazdatársadalmat, ami azt jelenti, hogy a lakosságból is sokan azonosultak a felhívással. Ami nem volt sem hosszú, sem bonyolult:
„Brüsszel arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a magyar gazdáktól. Elvennék azt a forrást, amely nem ajándék, hanem azért kapják a gazdák, hogy a szigorú uniós előírásokat betartva termeljenek. Ezzel tönkretennék a minőségi élelmiszereinket előállító gazdálkodóinkat, kétes minőségű import árukkal árasztanák el a hazai piacot és lakosságot, illetve veszélyeztetnék az élelmezésbiztonságot is. Felháborító, hogy egyes magyar európai parlamenti képviselők is támogatják ezt a javaslatot. A magyar gazdák ennél többet érdemelnek! Elég a gazdák elleni hangulatkeltésből, elég a zsarolásból! Mi kiállunk a gazdákért! El a kezekkel az agrártámogatásoktól!” – ez volt a felhívás, amelynek aláírói közvetlenül Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének üzentek.
A brüsszeli testület központi épülete előtt mutatták be jelképesen az aláírásokat. Jakab István, a Magosz elnöke szerint az agrárium előtt álló jövő elfogadhatatlan a gazdák számára. Úgy véli, hogy a következő, 2028-tól érvényes uniós költségvetésből ki akarják hagyni közvetlen agrártámogatásokat, és az ágazat egyértelműen a vesztese lenne Ukrajna tervezett uniós csatlakozásának. Jakab elmondta, hogy az ukrán gazdaság már megmutatta a hatását, amikor Európát árasztották el gabonával, de a baromfiágazat is érzékeli az ukrán termelést: míg a háború előtt 90 ezer tonna ukrán baromfihúst hoztak az EU területére, 2023-ban már 280 ezer ezer tonnát.
Jakab István szerint Ukrajna csatlakozása tönkre teszi az európai gazdákat. A jelenlegi, háborús körülmények között az ukrán mezőgazdaság 60-70 százalékon termel, s ha ezt 10-20 százalékkal növelni tudják, akkor a fejlett nyugati technológiáknak és a két eurós órabérnek köszönhetően a szomszédos államoknak „befellegzett”. Az ukrán termőterület óriási: az EU-ben jelenleg 157 millió hektár mezőgazdasági termelésre alkalmas terület van, csak Ukrajnában pedig 41 millió hektár.
„Az EU-ban mér régen kivont hatóanyagokat használnak Ukrajnában, génmódosított növénytermesztésük van és olyan szintű állattenyésztés, ahol az állatjólétnek a híres sem halljuk” – jelentette ki Jakab István. Megemlítette, hogy az EU-ban várhatóan hamarosan megszűnik a ketreces állattartás, ez azonban az ukrán termelést nem fogja érinteni.
„A Bizottság elnökasszonya vegye tudomásul, hogy a gazdák az Európai Unióban élni akarnak, a gazdák nem egy agrárskanzenként akarnak üzemelni Európa szívében, hanem valós intenzív, az adottságaikat és erőforrásaikat kihasználó módon akarnak gazdálkodni” – fűzte hozzá a Magosz elnöke.
Azt azonban meg kell jegyezni, hogy az Európai Bizottság még nem mutatta be a következő hétéves költségvetés egyetlen adatát sem, ezért nem lehet azt mondani, hogy a magyar gazdák aggodalmait egy létező előterjesztés alapozhatná meg. Sőt, még a magyar uniós elnökség alatt, tavaly decemberben az agrárminiszterek elfogadtak egy állásfoglalást, amelyben hitet tettek – és ilyen módon ez az irányadó az Európai Bizottság számára is – a jelenlegi, több pilléren álló agrártámogatási rendszer megőrzése mellett.
Az Agrárkamara alelnöke, Cseh Tibor szerint, mire a brüsszeli javaslat napvilágot lát, a fontosabb kérdések már eldőltek „a füstös szobákban”. Az alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-nak számos új kiadást kell kezelnie, például a közös fegyvergyártás felpörgetését, vagy pedig a hitelből finanszírozott, Covid utáni helyreállítási alapok visszafizetését. Cseh Tibor emlékeztetett: a Bizottság már kommunikált arról, hogy közös kohéziós és agrárkasszát kell létrehozni, és „innen a nagy egészből biztosan jóval kevesebb fog jutni a gazdálkodóknak”. Jakab István szerint hiába volt a tagállamok közös álláspontja, a brüsszeli taktika gyakran alapoz a kormányok egymással szembeni kihasználására.
„Ismerjük ezt a fajta megosztó politikát, nagyon ügyesen kezelik azt a fajta technikát, hogy miként lehet a tagállamokat bizonyos érdekeik mentén szembefordítani, hogyan lehet valamilyen ígérettel vagy engedménnyel meggyőzni egyes kormányokat, hogy fogadják el. Ez egy nagyon-nagyon veszélyes terep. Ekkora változás még nem volt a közös agrárpolitkában, mint amit most terveznek. Gyakorlatilag meg akarják szüntetni” – összegezte álláspontját a Magyar Hang kérdésére Jakab István.
Az Európai Bizottság reagált a magyar gazdák aggodalmaira. „Természetesen elismerjük azokat a nehézségeket, amelyekkel a gazdálkodók és a vidéki közösségek jelenleg szembesülnek. A közvetlen jövedelemtámogatás iránt nagyon elkötelezettek vagyunk, tehát ez a helyén van, és ott is marad” – szögezte le Újvári Balázs, mezőgazdaságért felelős szóvivő, aki kategorikusan kizárta, hogy a magyar – vagy bármilyen más európai – termelők pénze Ukrajnába kerülne. „Nagyon világossá kell tenni, hogy soha nem utaltunk át vagy irányítottunk át semmilyen mezőgazdasági támogatást Ukrajnának. A törvény értelmében a KAP-alapok az uniós gazdálkodók és az európai országok számára vannak fenntartva, ezt rendkívül egyértelművé kell tenni” – szögezte le Ujvári.
A gazdaszervezetek képviselői azonban úgy búcsúztak Brüsszeltől, hogy ha kell, akkor legközelebb traktorral jönnek vissza.
