Az Európai Bizottságot (EB) ostorozták leginkább a jogállamisági mechanizmusról szóló per kapcsán az Európai Parlamentben szerda délelőtt. A sajtótájékoztatón az EP jelentéstevői szólaltak fel, köztük Cseh Katalin momentumos képviselő, illetve Petri Sarvamaa az Európai Néppártból, Daniel Freund a Zöldektől és Eider Gardiazabal Rubial a szociáldemokratáktól. A képviselők elsősorban arról beszéltek, hogy szerintük az Európai Bizottság az időt húzza, és nem hajlandó mielőbb érvényt szerezni a tavaly elfogadott rendeletnek. Elmondták továbbá, hogy elvárják napokon, de legfeljebb néhány héten belül, hogy az Európai Bíróság mostani döntése után lépjenek, és semmi nem indokolja, hogy arra további több hetet várjanak. A politikusok úgy látják, a döntéssel nem szabad a választásig, vagy az azt követő időszakig várni.
A sajtótájékoztató egyik kiemelt témája volt, hogy a magyar kormány állításával szemben az Európai Bíróság döntése, illetve a jogállamisági per nem függött össze a gyermekvédelminek nevezett törvénnyel. Még akkor sem, ha azzal szemben valóban emeltek uniós szinten kifogásokat. Cseh Katalin arról beszélt, hogy valójában a korrupcióval, illetve a bírói függetlenséggel van gond. Az viszont nem egyértelműen derült ki, milyen jogszabályon és hogyan kellene változtatni, hogy ezekkel már ne legyen probléma. Mindenesetre a momentumos képviselő egy lengyel újságírónak adott válaszában azt üzente Mateusz Morawieckinek, hogy van még lehetőség a korrigálásra.
A képviselők mindenesetre sürgették, hogy az Európai Bizottság most már lépjen, és ne lehessen következmények nélkül szembemenni a jogállamisági elvárásokkal. A szerdai, váratlan kormányinfón egyébként kiemelt téma volt, hogy van-e bármiféle konkrét definíciója ennek a jogállamiságnak, vagy csupán fogalmi szinten szerepel az európai alapdokumentumokban.
Sarvamaa a sajtótájékoztatón azt fejtegette, hogy prioritás kellene legyen az uniós költségvetés védelme, ezért az EB nem várhat tovább, főleg, hogy közelegnek a magyarországi választások is. Rubial is fantasztikusnak nevezte az ítéletet, hozzátéve, hogy a jogállamisági kritériumoknak márpedig nemcsak az EU-ba való belépésig, hanem azt követően is eleget kell tenni.
Cseh Katalin problémásnak tartja, hogy mintha a magyar kormány képviselői mintha nem olvasták volna el az ítéletet. Ezért mondhatja szerinte Varga Judit is, hogy a gyermekvédelminek nevezett, melegellenes passzusokkal megtűzdelt törvény miatt született az ítélet. A momentumos politikus is bírálta at EB-t, amiért szerinte csupán leveleket küldözget és azt várja, hogy a magyar fél majd jóhiszeműen fog cselekedni. Cseh szerint az EB-nek fel kell ismernie, mi a történelmi küldetése, és egyébként is, a rendelet már több mint egy éve életbe lépett, hát ne keressenek tovább kifogásokat. Cseh kifejtette azt is, hogy szerinte a bizottságnál sokan látták a Ne nézz fel című filmet, és szeretik ők is elfordítani a fejüket. Azért reméli, hogy ennek a történetnek happy end lesz a vége, és nem nézik majd tétlenül, ahogy Orbán és Morawiecki „belülről elpusztítják az EU-t.”
Daniel Freund is arról beszélt, hogy több mint egy éve életbe lépett a jogállamisági feltételrendszer, a Bíróság pedig a mai ítéletével az utolsó kifogásától is megfosztotta a bizottságot, ideje cselekedni. Freund szerint a legjobb lenne, ha néhány napon belül lépnének. Ha bírókat bocsátanak el, vagy civil szervezetek mennek csődbe, ezek a gondok retroaktívan már nem lesznek megoldhatóak – jegyezte meg.
Cseh Katalin továbbá Jean-Claude Junckert emlegette, megjegyezve, hogy a volt bizottsági elnök a szavai szerint azt bánta leginkább, hogy a brexit idején, „mikor hazugságokat mondtak, nem állt ki a tények mellett”. Szerinte most viszont ideje már kiállni a tények mellett.
Az Európai Parlament a sajtótájékoztatót követő közleményében azt írta, az Európai Bíróság eltávolította az utolsó akadályt a feltételességi mechanizmus alkalmazásának útjából.
Az Európai Bíróság a magyar és a lengyel kormány keresetét elutasítva fenntartotta a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet jogszerűségét. A rendelet 2021. január elsején lépett életbe, de azt az EB még nem alkalmazta.
