A brüsszeli uniós csúcstalálkozók megszokott „kísérőrendezvénye”, hogy az állam- és kormányfők találkozójának otthont adó épület szomszédságában, közvetlenül a rendőri sorfal és a szögesdrótok előtt demonstrációt tartanak. Olyan témában természetesen, amely szerepel a csúcs napirendjén. Most a brexit az egyik központi téma, ennek megfelelően a Pro Europe nevű brit civil kezdeményezés tagjai tüntettek azért, hogy Nagy-Britannia maradjon az EU-ban, ne veszítsék el a britek azokat az előnyöket, amelyek a tagsággal járnak. Az akciónak persze nem sok hatása lesz, igazából nem is az uniós csúcsra érkező állam- és kormányfőket kellene meggyőzniük, hanem a brit választók kicsivel több mint felét, illetve az ő akaratukat végrehajtó brit kormányt.
A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb: a brit kilépés még csak részben valósult meg, és senki sem tudja, hogyan alakulnak a kapcsolatok a jövőben. Az ezt rendezni szándékozó tárgyalások ugyanis elakadtak, most egymásra mutogatnak a felek. Nagy-Britannia politikai értelemben január 31-gyel lépett ki az EU-ból és 11 hónap áll(t) rendelkezésre, hogy a jövőbeni kapcsolatokat rendezzék. Ha ez nem történik meg heteken, de inkább napokon belül, akkor nincs esély arra, hogy január 1-től egy új szerződéses rendszer lépjen életbe. Ez vámokhoz, határellenőrzéshez, tisztázatlan jogviszonyokhoz, dráguláshoz vezet – írják az elemzések. Jelenleg három nagy területen nem sikerül közös nevezőt találni: halászati jogosultságok megosztása, vitarendezési mechanizmus és az egyenlő versenyfeltételek.
A mostani csúcson arra lehet számítani, hogy a tagállamok megerősítik az eddigi álláspontjukat ezekben a kérdésekben és várnak Boris Johnson brit miniszterelnök válaszára – ez a forgatókönyv azonban egyáltalán nem biztos, hogy megoldást jelent.
Lényeges téma lesz az éghajlatváltozással kapcsolatos vita, ahol a tagállamoknak először lesz lehetőségük kifejteni álláspontjukat az Európai Bizottság új célkitűzéséről. Azt javasolják ugyanis, hogy a 2050-es karbonsemlegesség elérése érdekében 2030-ra a kibocsátás 55 százalékos csökkentésében egyezzenek meg – a korábban megfogalmazott 40 százalékos cél helyett. Tizenegy tagállam vezetője már levelet írt arról, amelyben egyetértenek az új célkitűzéssel, Orbán Viktor aláírása nem szerepel a dokumentumon. Valószínűleg a nagy szennyezőknek – elsősorban Lengyelországnak, amely számíthat a magyar támogatásra – nem fog tetszeni az ötlet, bár hozzá kell tenni, hogy a gazdaság zöldítése érdekében az EU eurotízmilliárdokat biztosít az érintett országoknak. Andrej Babis cseh kormányfő arról beszélt, hogy tisztázni kell, hogy az 55 százalékon mit értünk. Ha uniós átlagot, akkor ez tartható, de minden tagállam nem fogja tudni teljesíteni, például Csehország sem. Egyúttal az is kiderült, hogy a cseh miniszterelnök helyettesíti lengyel kollégáját, aki karanténba került. Ha most nem is, de a következő „rendes” csúcson, decemberben a klímakérdésben döntéseket kell hozni.
Természetesen szó lesz a járványhelyzetről is: az Európai Bizottság éppen ma mutatta be új vakcina-stratégiáját, amelynek célja, hogy kellőképpen felkészüljön az EU arra, amikor már valóban lesz oltás a koronavírusra. A tagállamok azt is szeretnék elérni, hogy a védekezés jelenlegi szakaszában összehangoltabban működjenek a tagállami és uniós hatóságok. Ennek egyik része az a színkód-rendszer és a fertőzöttség terjedésének azonos szempontok alapján történő mérése, amely megkönnyítené az utazást a tagállamok között.
Szó lesz még az EU és Afrika kapcsolatáról, hivatalosan viszont szerepelnek a napirenden költségvetési vagy jogállamisági ügyek. Ezekről a tagállamok és az Európai Parlament küldöttsége tárgyal, az álláspontok viszont messze vannak.
