Csúcstalálkozó Versailles-ban: mit adhat az EU Ukrajnának?
Az EU-csúcs előtti egyeztetés a spanyol, szlovák, ír miniszterelnökökkel és az Európai Tanács elnökével (Forrás: Orbán Viktor/Facebook)

Informális EU-csúcsot tartanak csütörtökön és pénteken a Párizs melletti Versailles-ban. Eredetileg elsősorban gazdasági kérdésekről tárgyaltak volna az állam- és kormányfők, azonban az orosz-ukrán háború átírta a napirendet. Az ülésen szóba kerül Ukrajna EU-tagsága is.

A napi események miatt a csúcstalálkozón a tagállami vezetők foglalkoznak majd a legfrissebb Ukrajnát érintő eseményekkel, ezzel összefüggésben az EU védelmi kapacitásának erősítésével, az orosz energiától való függőség csökkenésével és a még robosztusabb európai gazdasági bázis megteremtésével.

– Oroszország visszahozta a háborút Európába. Ez az Ukrajna elleni provokálatlan és indokolatlan katonai agresszió súlyosan sérti a nemzetközi jogot és aláássa az európai biztonságot. Oroszország kimondhatatlan szenvedést okoz az ukrán lakosságnak – írta meghívólevelében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Megemlítette azt is, hogy „Ukrajna európai családunk része”.

Az ukrán elnök már múlt héten elküldte hazája tagfelvételi kérelmét az EU-ba, erről azonban most aligha születik döntés. Nemhogy magáról a tagságról, de a tagjelölti státuszról sem várható még elvi állásfoglalás sem. A tagállamok ugyanis megosztottak: míg a közép-kelet-európai és a balti államok azt kérték, hogy Ukrajna kapjon minél előbb uniós tagságot, a nyugati kormányok már sokkal óvatosabbak. Normális esetben egy tagfelvételi eljárás a tagjelölt fejlettségi szintjétől függ: míg Ausztria két év alatt teljesítette a feltételeket, addig Albánia közel két évtizede tagjelölt, de még a tárgyalások sem kezdődtek meg velük. Ugyanakkor egy tagjelölti pozíció új uniós forrásokat nyitna meg Ukrajna számára. A legvalószínűbb azonban az, hogy most csak bátorító szavakat és teljes szolidaritást fog kapni a kijevi vezetés. És itt kell megemlíteni, hogy időközben Moldova és Georgia is jelezte csatlakozási szándékát.

Lényegesen konkrétabb előrehaladás várható az orosz energiafüggőség felszámolása terén. Az Európai Bizottság már előterjesztette erre vonatkozó javaslatát, ami tartalmazza például azt, hogy az orosz földgázimportot még ebben az évben kétharmadára kell csökkenteni, ezzel párhuzamosan növelni kell a gazdaság zöldítésére fordított beruházásokat. Ez azonban még kevés, ezért az EU rövid távon alternatív forrásokból (USA, Katar, Norvégia) szerez be energiahordozókat és meg akarja növelni az uniós tárolókapacitásokat is. A cél, hogy a jelenleg 30 százalékos feltöltöttség tárolók októberrel 90 százalékban legyenek feltöltve, illetve legyen akkora mozgástér, hogy az energiahiányba kerülő országokat meg lehessen segíteni.

Az nem várható, hogy az orosz energiaimportot az EU a szankciós intézkedések között – hasonlóan Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz – leállítja, azonban a vásárlások fokozatos csökkentéséhez megvan az akarat. Ez alól kivétel Magyarország, ahol tulajdonképpen az európai törekvésekkel teljesen ellentétes folyamat zajlik. Ha az EU nem is tiltja meg az orosz importot, könnyen előállhat az a helyzet, hogy pár év múlva csak Magyarország fog az orosz behozataltól, illetve a paksi bővítésre adott kölcsöntől függeni.

Abban valószínűleg nagy lesz az egyetértés, hogy több pénzt kell fordítani az EU közös védelmére, a francia elnökségnek – a háborútól függetlenül is – ez az elsőszámú prioritása. Ez a téma még csütörtökön este napirendre kerül, pénteken aztán már tisztán gazdasági kérdésekkel foglalkoznak az állam- és kormányfők. Várhatóan két nyilatkozatot fogadnak majd el, az egyik az EU pénzügyeivel és gazdaságával foglalkozik majd, a másik pedig Ukrajnával.