Az európai feltörekvő térség gazdaságai, köztük Magyarország az eddig vártnál valószínűleg gyorsabb ütemben lábalnak ki a koronavírus-járvány sokkjából, bár a régió közfinanszírozási kockázatai is emelkedtek az adósságállomány növekedése miatt – áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden Londonban ismertetett friss előrejelzésében. Az MTI által is idézett várakozásuk szerint a magyar gazdaság az idén behozza a koronavírus-járvány miatt elszenvedett növekedési veszteséget.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben, vagyis éppen harminc éve életre hívott londoni pénzintézet idei éves közgyűlésének nyitónapján kiadott 35 oldalas tanulmányában közölte: számítási modellje szerint a tevékenységi térségében működő gazdaságok hazai összterméke (GDP) tavaly átlagosan 2,3 százalékkal csökkent. Ez kisebb ütemű visszaesés volt a korábban jósoltnál, tekintettel az erőteljes áruexportra és a széleskörű költségvetési támogatásokra.
Az EBRD közölte: az eddigi előrejelzésében szereplő 3,6 százalékról 4,2 százalékra javította a működési területéhez tartozó 37 ország idei átlagos GDP-növekedésére szóló prognózisát. A bank a magyar gazdaságban a tavalyi 5 százalékos visszaesés után az idén 5,5 százalékos növekedést vár, 1,5 százalékponttal jobbat a korábbi prognózisában valószínűsített ütemnél. Az EBRD jövőre 4,8 százalékos magyarországi GDP-bővülésre számít. Mindkét előrejelzés jobb a magyar gazdaság szűkebb térségére szóló EBRD-prognózisnál: a közép-európai és a balti EU-térségben a bank 2021-re átlagosan 4,8, 2022-re 4,6 százalékos GDP-növekedést valószínűsít.
Ebben a régióban az EBRD a horvát és a magyar gazdaságra adta a legerőteljesebb növekedési előrejelzéseket: a londoni pénzintézet Horvátországban az idén 6, jövőre 4,5 százalékos GDP-bővülést vár. A jelentéshez fűzött táblázatos összefoglalóból kitűnik az is, hogy az EBRD várakozása szerint a magyar gazdaság az idén behozza a koronavírus-válság okozta veszteséget: a bank számításai szerint a magyar hazai össztermék értéke 2021-ben 0,3 százalékkal magasabb lesz a 2019-ben elért szintnél.
Ugyanezt más nagy londoni házak is jósolják. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja új, felülvizsgált előrejelzésében közölte: a váratlanul erőteljes évkezdet nyomán az általa eddig várt 4,9 százalékról 5,7 százalékra emelte a magyar hazai össztermék idei egész éves növekedésére szóló prognózisát. A Morgan Stanley londoni elemzői szerint a magyar gazdaság folyamatos nyitása és az előrehaladott magyarországi oltási kampány valószínűleg utat nyit az eddig elfojtott keresletnek, és így a hazai fogyasztás lesz a gazdasági növekedés fő hajtóereje a következő negyedévekben.
A ház számításai szerint a magyar háztartási szektor likvid megtakarítási többlete készpénzben és bankbetétekben 2020 végén elérte az éves hazai össztermék 3 százalékát. A Morgan Stanley elemzőinek várakozása szerint mindez együtt azt jelenti, hogy a magyar GDP-érték 2021 negyedik negyedévében újból eléri a koronavírus-járvány előtti szintet.
Az EBRD kedden ismertetett regionális előrejelzésének Magyarországgal foglalkozó fejezete is azt valószínűsíti, hogy a magyar gazdaság kilábalásának egyik hajtóerejét rövid távon a zárlatok idején felhalmozódott megtakarításokból táplálkozó, erősödő háztartási fogyasztás adja majd. Az EBRD szerint ugyanakkor a magyar gazdaság növekedésében meghatározó szerepük lesz a beruházásoknak is, amelyekhez a külföldi működőtőke-beáramlások növekedése, valamint az Európai Unió helyreállítási alapjából érkező folyósítások adják majd a lendületet.
A bank hangsúlyozza azt is, hogy június elejére a magyar lakosság 55 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát, és ez – amellett, hogy a legmagasabb arány a térségen belül – jelentősen meghaladja az uniós átlagot is, amely e hónap elején 43 százalék volt. Az EBRD várakozása szerint ez a korlátozások feloldása ellenére is mérsékli az újabb járványhullám kockázatát Magyarországon. A bank közölte: mindezt egybevetve várja az új előrejelzésben szereplő erőteljes, 5,5 százalékos idei és 4,8 százalékos jövő évi növekedést a magyar gazdaságban.
Az EBRD kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a nagyvonalú közfinanszírozási gazdaságélénkítő intézkedések, az alacsony kamatokkal jellemzett környezet, a forint gyengülése és a hazai kereslet élénkülése magas inflációs ütemet eredményezett. – Az áprilisban mért 5,2 százalékos tizenkét havi magyarországi infláció a legmagasabb volt az EU-n belül, és jóval meghaladta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középtávú inflációs célját, amely 3 százalék – áll az EBRD kedden Londonban bemutatott friss elemzésében.
A jelentés szerint a bank működési térségének egészét tekintve növelte a közfinanszírozási kockázatokat a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés és az ezzel egy időben végrehajtott költségvetési gazdaságélénkítés. Az EBRD számításai szerint a tevékenységi területéhez tartozó gazdaságokban 11 százalékponttal, a járvány előtti 49 százalékról tavaly 60 százalékra emelkedett a hazai össztermékhez mért átlagos államadósság-ráta. Az EBRD hangsúlyozta, hogy a térség számos országában az 1990-es évek átalakulását kísérő recesszió óta nem volt olyan magas az államadósság-ráta, mint most.
Az euróövezet gazdasági hangulatindexe 21 éves csúcson júniusban
Javult a gazdasági hangulatindex (Economic Sentiment Indicator, ESI) az euróövezetben és az EU-ban júniusban, a mutató az euróövezetben 21 éves csúcsra jutott. Az Európai Bizottság kedden közzétett jelentése szerint májushoz képest a 19 országot tömörítő euróövezetben a mutató 3,4 ponttal, 117,9 pontra, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 3 ponttal, 117 pontra emelkedett. Javulás következett be júniusban a foglalkoztatási várakozásokat tükröző (Employment Expectations Indicator, EEI) mutatószámban is. Az EEI az euróövezetben 1,6 ponttal 111,6 pontra, az Európai Unióban 1,2 ponttal 111,5 pontra nőtt, mindkét mutató 2018 novembere óta a legmagasabb. A fogyasztói bizalom az euróövezetben mínusz 5,1 pontról mínusz 3,3 pontra erősödött júniusban, az EU-ban mínusz 6 pontról mínusz 4,5 pontra javult.
Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyek főigazgatósága (DG ECFIN) által havi rendszerességgel közölt adat 23 ezer háztartás telefonos megkérdezésén alapul. A válaszadási skála mínusz 100 és 100 között mozog. Az euróövezet GDP-jének több mint felét adja a lakossági fogyasztás. A feldolgozóipari mutató az euróövezetben 11,5 pontról 12,7 pontra, az EU-ban 10,5 pontról 11,4 pontra emelkedett. Ugyancsak javult a szolgáltatóipari mutató, az euróövezetben 11,3 pontról 17,9 pontra, az EU-ban 11,7 pontról 17,7 pontra erősödött. A kiskereskedelmi hangulatindex az euróövezetben 0,5 pontról 4,5 pontra, az EU-ban 1,5 pontról 5,3 pontra változott, az építőipari index az euróövezetben 4,9 pontról 5,1 pontra, az EU-ban pedig 2,7 pontról 3,3 pontra emelkedett.
Magyarországon a gazdasági hangulatindex (ESI) 103,9 pontról 105,2 pontra emelkedett. A feldolgozóipari mutató 4,4 pontról 2,9 pontra romlott, a szolgáltatóipari index mínusz 8,9 pontról mínusz 6,6 pontra javult, a fogyasztói hangulatindex mínusz 17,1 pontról mínusz 10,4 pontra erősödött, az építőipari 5,5 pontról 4,4 pontra süllyedt, a kiskereskedelmi index mínusz 2 pontról mínusz 1,1 pontra nőtt. A foglalkoztatási várakozásokat tükröző mutató (EEI) 112,3 pontról 110,2 pontra gyengült.
