Sokkoló számokkal jelent meg egy friss jelentés: a Bridge EU nevű civilszervezet új kutatása feltárja, hogy több mint 1,1 milliárd eurónyi uniós – tehát a tagállamok polgárainak adófizetéseiből befolyt – pénzt herdáltak el olyan projektekre, amelyek sértik az alapvető emberi jogokat. A tanulmány 63 projektet vizsgált, amely hat országot érintett. Mind a hat országban hasonló működési mintázatok következtében folyt el ez a temérdek pénz – írta meg a Jelen.
A hat tagországban – Görögországban, Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban, Bulgáriában és Romániában – gyűjtött adatok alapján készült jelentés szerint az uniós forrásokból olyan kezdeményezéseket támogatnak, amelyek például elkülönítik a roma gyerekeket az oktatásban, jogellenesen tartanak fogva migránsokat, ami súlyos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy vajon az Európai Bizottság, illetve az uniós bíróság mennyire felügyeli gondosan a pénzek elköltését, és mennyire kéri számon az uniós jogszabályokat a projektek megvalósításánál. Sok országban látszódik ugyanis, hogy hiába mentek eurómilliók bizonyos társadalmi csoportok élethelyzetének javítására, az uniós pénzek nemhogy segítettek, inkább rontottak a helyzeten, leginkább az alapértékekkel ellentétes tagállami társadalompolitikák miatt.
A portál emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság 2021-ben elindította a „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” programot, amelynek célja, hogy az EU-Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokat és értékeket védelmezze és előmozdítsa. A Bridge EU is ennek a programnak az égisze alatt készítette el kutatását az uniós pénzek felhasználásáról. Az elkészült jelentés megállapította, hogy az elköltött uniós pénzekből finanszírozott projektek gyakran nehezítik a kisebbségek és a hátrányos helyzetű csoportok amúgy is kiszolgáltatott helyzetét. A Bridge EU áttekintette és elemezte a roma közösségek szegregációjával, a migránsok fogva tartásával és visszaszorításával, valamint a fogyatékkal élő gyermekek kirekesztésével foglalkozó kezdeményezéseket a vizsgált hat országban.
„A 63 elemzett projektet végigböngészve kétféle esettípus rajzolódik ki: olyan projekteknél, amelyeknél már a kitűzött célok is gyanút kellene, hogy ébresszenek a finanszírozó testületekben. Illetve olyan projekteknél, amelyek a legnemesebb szándékok ellenére is a célokkal ellentétes hatást váltják ki. Gyakran pedig éppen azoknál a kisebbségi csoportoknál, amelyeknek segíteni szerettek volna. Néhány kivételtől eltekintve az érintettek panaszait egyik esetben sem követték szankciók, és az Európai Bizottság ritkán állította le a projekteket” – olvasható a jelentésben.
Ez annak ellenére van így, hogy az uniós projekteket szabályzó finanszírozási rendeletek kifejezetten előírják a projektek összehangolását az alapjogokkal.
– A civil társadalmi szervezetekkel, hatóságokkal és az alapvető jogokkal foglalkozó szervekkel készített interjúkból az a nyugtalanító tény derül ki, hogy nagyon kevéssé ismerik az alapjogokkal kapcsolatos kötelezettségeket és azok tiszteletben tartásának módját – olvasható a jelentésben.
A Bridge EU rámutat arra is, hogy amikor kiderül egy-egy projektről, hogy az jogsértő, akkor elkezdődik a „felelősség-átruházós játék” az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok között. A 63 elemzett esetben Brüsszel az illetékes nemzeti hatóságoktól kért megerősítést az alapvető jogok megsértéséről. A nemzeti hatóságok – nem meglepő módon – egyetlen esetben sem ismerték el a diszkriminatív gyakorlatok előfordulását. Miért? Mert ugyanazok a közhatóságok vizsgálódnak a panaszok esetén is, amelyek a programok megtervezéséért és végrehajtásáért felelősek. Nem meglepő, hogy saját maguk ellen nem fognak helyt adni a panaszoknak.
A jelentés egyik legaggasztóbb megállapítása, áll a cikkben, hogy hiányzik a Bizottság munkájából az uniós finanszírozású projektek nyomon követése, az esetleges szabálytalanságok feltárása esetén azok szankcionálása. Ez a vizsgált 63 projekt esetében egy kivétellel így volt. A Bridge EU szerint a Bizottság – még a hiteles bizonyítékok ellenére is – túl gyakran utasítja el a panaszokat anélkül, hogy bármilyen intézkedést hozna. Pedig a finanszírozás megvonásának lehetősége adott. Ez a 63 projektből egyszer mégis bekövetkezett, ez az egyetlen kivétel, amikor súlyos alapjogi sérelem miatt Brüsszel felfüggesztette a már megítélt pénzt. Ez az egyetlen eset, emlékeztet a Jelen, éppen Magyarországon történt, amikor Glonczi László roma jogvédő föltárta, hogy egy 1,72 milliárd forintos uniós pályázat során Nyíregyháza önkormányzata a „szociális városrehabilitáció” ürügyén ugyan felszámolta az egyik szegregátumot, de a családok nagy részének a város már amúgy is nagylétszámú cigánytelepén biztosított lakhatást, ezzel egyszerre növelve a lakhatási és oktatási szegregációt is, ami alapjogokat sért.
A Bridge EU erősebb válaszlépéseket sürget a Bizottság oldaláról annak biztosítására, hogy uniós forrásokat ne lehessen alapjogokat sértő projektekre felhasználni. A tét azért is nagy, mert az EU következő, 2028-tól 2034-ig tartó ciklusra szóló költségvetésének vitája ezekben a hetekben zajlik.
