Az Európai Parlament titkos szavazáson döntött arról, hogy ki legyen az Európai Bizottság elnöke. A tagállamok a jelenlegi elnököt, Ursula von der Leyent jelölték. A szavazás során a német kereszténydemokrata politikusra 401 támogató szavazat érkezett, 284-es szavaztak ellene. A többiek érvénytelenül szavaztak vagy tartózkodtak. A megválasztáshoz szükséges minimális szavazatszám 360 volt.
Az eredményt Roberta Metsola, az EP elnöke hirdette ki. Von der Leyen megválasztása valamivel simább volt, mint öt évvel ezelőtt. Akkor a minimálisan szükségesnél csak kilenccel kapott több szavazatot, most azonban 41-el többet – írja az EUrológus. Csütörtök reggel Von der Leyen még egy utolsó kampánybeszédre kapott lehetőséget. Ebben többek között hangsúlyozta, hogy „a jogállamiság tiszteletben tartása kötelező az uniós támogatásokhoz, és felhánytorgatta Orbán moszkvai „békemisszióját”.
A délelőtti kortesbeszédre válaszolva a vita során az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy jobban meg kell hallgatni a munkavállalók, a gazdák és az ipar hangját. Üdvözölték, hogy új hangsúlyt fektet a lakhatásra, és elmondták, hogy szükség van a tisztességes nemzetközi versenyre, Ukrajna erőteljes támogatására, a gázai háború befejezésére és a migráció jobb ellenőrzésére. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője azzal ajánlotta a képviselők figyelmébe a jelöltet, hogy ha meg akarják védeni a demokráciát, akkor Von der Leyenre kell szavazni, aki számos fontos ügyben képes volt vezetői szerepet betölteni. Weber beszélt arról, hogy meghallgatták a gazdák, a migránsok miatt aggódok, az ukrán polgárok és a hétköznapi európai emberek véleményét is és erre épül a Néppárt, valamint Ursula von der Leyen programja is.
Iratxe Garcia Perez, a szociáldemokraták frakcióvezetője bár támogató, de sokkal kritikusabb volt. Visszatérő elem volt a hozzászólásában a szélsőjobboldal elleni küzdelem – Orbán Viktort is említve –, amelyet nem lehet elképzelni az EU-ban a szociáldemokraták nélkül. Ezen túlmenően a szociális Európa képét szeretné a baloldal erősíteni, ezt a pártcsaládjuk mindenképpen elvárja az Európai Bizottság következő elnökétől. Más képviselők lépéseket szorgalmaztak a társadalmi igazságosság mellett, az éghajlatváltozás ellen és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében.
Néhány EP-képviselő amellett is érvel, hogy meg kell hallgatni a polgárok védelem, identitás és szuverenitás iránti vágyát, elutasítva a túlzott szabályozást és a tömeges bevándorlást, miközben szorgalmazták a stratégiai szuverenitást. Néhányan elítélték a jelenlegi gazdasági és agrárpolitikát, helyette a szabad és szuverén nemzetek Európája mellett érveltek. Jordan Bardella, a Patrióták Európáért frakció vezetője arra figyelmeztetett, hogy a hozzájuk tartozó pártok megerősödtek, míg a centrumpártok visszaestek. A rájuk szavazók követeléseit azonban nem hallgatják meg és felvetéseikre nem adnak választ. Úgy fogalmazott, hogy a nemzetek szuverenitása alapvető fontosságú az országok számára, majd kijelentette, hogy frakciójuk elutasítja az újraválasztását.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek nevében Nicola Procaccini jelezte, hogy náluk nincs kötelező szavazás, minden nemzeti delegáció saját nemzeti érdekei alapján dönt. Azt azonban elmondta, hogy megítélésük szerint Von der Leyen sorsa az előző ciklusban a baloldalhoz volt kötve, de ez mostanra megváltozott és ezt figyelembe kell venni. A liberálisok részéről Valerie Hayer azonban arról biztosította a jelöltet, hogy többségben vannak az Európa-pártiak, ami kiderült az európai választások során is. „Azok legyünk, akik akarunk, azt szerethessünk, akit akarunk, dolgozhassunk, vállalkozhassunk, egészséges környezetben élhessünk” -–sorolta Hayer a szabadság összetevőit. Az európai demokrácia legnagyobb ellenségeként Orbán Viktort jelölte meg és felszólította Von der Leyent, hogy minden eszközzel lépjen fel a magyar kormányfővel szemben, megemlítve a hetes cikkely szerinti eljárást és a pénzek befagyasztását is.
A Zöldek részéről Terry Reintke a klímaváltozás napról-napra tapasztalható jeleire figyelmeztetett, ezért hangsúlyozta, hogy a zöld megállapodástól nem lehet visszalépni és ezt a hozzáállást várják az elnökjelölttől is. És Orbánt Putyin szolgájának nevezte. Reintke kijelentette, hogy Von der Leyen nem zöld jelölt, de a többség mellette áll. A frakciófelszólalók sorát a szélsőbal és a szélsőjobb zárta, egyöntetűen elutasítva a jelöltet. A szélsőbaloldaliak egyenesen a szavazás szeptemberre halasztását kérték azért, mert az EU bírósága egy nappal korábban úgy ítélt: az Európai Bizottság túlságosan korlátozva adták ki a koronavírus elleni oltások uniós szerződéseit. A javaslatot 101 igennel, 531 nem mellett elutasították.
