Megállapodtak az uniós tagállamok EU-hoz akkreditált nagyköveteit a legújabb, nyolcadik szankciós csomagjának részleteiben – ezt jelentette be a Twitteren a soros elnökséget ellátó Csehország képviseletében a cseh nagykövet.
A csomagnak a következő elemei vannak:
• Behozatali tilalom újabb orosz termékekre, ami 7 milliárd euró bevételtől fosztja meg az orosz gazdaságot,
• Kettős (polgári és katonai) felhasználású termékek kiviteli tilalma Oroszországba (repüléshez használatos termékek, elektronikai alkatrészek, speciális vegyi anyagok),
• További tilalmak az európai szolgáltatások nyújtására,
• Szankciók azon személyekkel szemben, akik megkerülik a szankciókat,
• Az uniós állampolgároknak tilos lesz orosz állami vállalatok vezető testületeiben szerepet vállalniuk,
• További 1300 személlyel szemben rendelnek el beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást,
• Az olaj legmagasabb árának meghatározása azon tengeri szállítmányok esetében, amelyek Oroszországból EU-s közreműködéssel jutnak el harmadik országokba, összhangban a G7-ek törekvéseivel.
Az utolsó pont olyan szállítmányokra vonatkozik, amelyek Oroszországból tengeren indulnak el, nem az EU a célpontjuk, de valamelyik uniós, vagy a G7-országokhoz tartozó társaság szállítmányoz, illetve biztosítja a szállítmányt. Ez váltotta ki a legtöbb vitát, mivel több ország komolyan érdekelt a tengeri szállításokban. Az ő megnyugtatásuk érdekében az Európai Bizottság egy ellenőrző rendszert hoz majd létre, kifejezetten a lehetséges kijátszási gyakorlatok – például a lobogók áthelyezése – felmérésére.
A várakozások szerint ez a csomag újabb súlyos csapást mér az orosz gazdaságra és a hadiiparra. A csomagot megszavazta Magyarország is, annak ellenére, hogy a magyar kormány folyamatosan a szankciók ellen emelte fel a szavát és arra hivatkozik, hogy az árak és az infláció a büntetőintézkedések miatt növekednek.
Szijjártó Péter közösségi oldalán így fogalmazott: „a magyar kormány ezúttal sem támogatott olyan szankciós intézkedéseket, melyek kárt okoztak volna Magyarországnak, a magyar embereknek”. A külügyminiszter hozzátette, hogy kemény tárgyalások során sikerült elérni, hogy „az olajársapka nem vonatkozik a csővezetékes kőolajszállításra valamint vészhelyzet esetén az ezt pótló tengeri szállításra sem”. Ugyanakkor ezt nem is tartalmazta a javaslat. Szijjártó Péter azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a szankciók alól kivételt kapott a nukleáris energia, vagyis ezek a szankciók nem vonatkoznak az új paksi atomerőmű építésére sem. Ez azt jelenti, hogy az erőmű építésében részt vevő nyugati beszállítók, alvállalkozók nem sértik meg az uniós jogot, ha dolgoznak a Paks2 projekten.
A szankciók formai elfogadása még hátra van, de ez rövid időn belül megtörténik.
