Az Európai Unió tagállamai megállapodást kötöttek arról, hogy az augusztustól márciusig tartó időszakban önkéntesen 15 százalékkal csökkentik gázfogyasztásukat, írja a Reuters. Erre azért van szükség, mert az EU a tél beállta előtt az Oroszországból érkező gázmennyiség gyors csökkenésére számít.
Amint arról az Index korábban beszámolt, a DPA német hírügynökség már kedd reggel diplomatákra hivatkozva hírül adta a Twitteren, hogy a tagállamok elfogadták azt a vészhelyzeti tervet, mely a földgázfogyasztás önkéntes, 15 százalékos csökkentését írja elő, az elmúlt öt év azonos időszakára számolt átlagfogyasztáshoz képest.
A terv szerint a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentése veszélyhelyzetben kötelező lesz, de a különösen sérülékeny országok és ágazatok számára kivételeket is lehetővé tesz. Erre az egérútra egyébként azért volt szükség, mert egyes kormányok ellenálltak az EU eredeti javaslatának, amely minden ország számára kötelező érvényű 15 százalékos csökkentést írt volna elő. Ilyen kivétel lehet Ciprus, Málta, Írország, Spanyolország és Portugália azért, mert nem kapcsolódnak közvetlenül egy másik uniós tagállam gázhálózatához illetve az uniós gázhálózathoz.
Végül Magyarország volt az egyetlen tagállam, amely a javaslat ellen szavazott, ez Claude Turmes luxemburgi külügyminiszter Twitter-üzenetéből is kiderült.
Időközben Szijjártó Péter is bejelentkezett élőben Brüsszelből, az energetikai tanács üléséről, és megerősítette: az energiatanács politikai megállapodást kötött arról, hogy elfogadja a földgázfelhasználás csökkentéséről szóló rendeletet. – Egyedül mi jeleztük, hogy nemmel szavazunk – mondta. Ezt azzal indokolta, hogy ez a rendelet teljes egészében figyelmen kívül hagyja a magyar emberek érdekeit.
A magyar álláspont ezzel szemben – Szijjártó Péter elmondása szerint – egészen más. Egyrészt az Európai Unióról szóló szerződésekre hivatkozott, amelyek világosan leírják, hogy az energiamix összeállítása az nemzeti, tagállami hatáskör. Vagyis kizárólag a tagállam döntheti el, hogy mennyi és milyen energiát használ a saját működése és a lakosság ellátása során. Emellett – folytatta – az energiaellátás biztonsága a nemzeti kormányok felelősségi körébe tartozik. Harmadikként pedig azt említette, hogy a nemzeti gazdaságok struktúrájának a meghatározása is tagállami hatáskör. A jogi megalapozottsága ezért – a kormánytag megfogalmazása szerint – minimum kétséges ennek a rendeletnek.
Szijjártó Péter úgy összegezte, hogy ez egy „megalapozatlan, hasznavehetetlen, végrehajthatatlan, a nemzeti érdekeket teljesen figyelmen kívül hagyó, pusztán kommunikációs célokat szolgáló, egyes nyugat-európai politikusok hitelességét megmenteni szolgáló káros javaslat”.
A külügyminiszter azt is mondta, hogy ennek a rendeletnek a végrehajtása Magyarországon fizikailag kizárt. Ezt azzal magyarázta, hogy a földgáz aránya a nemzeti energiamixben magas, a földgáz felét pedig itthon a lakosság használja fel. Ezek európai szinten kivételesen magas adatok és nemzeti sajátosságok. – Itt megint egy olyan intézkedés születik, ami Európának lesz fájdalmas, miközben minimális szinten érinti azt, akinek szánva van – fogalmazott.
Robert Habeck német gazdasági miniszter kissé másként vélekedik a megállapodásról, szerinte ez megmutatja Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Európa az oroszok gázcsökkentési lépései ellenére egységes marad. – Nem tudnak minket szétválasztani – tette hozzá. Amint megírtuk, a Gazprom hétfőn bejelentette, hogy szerda reggeltől leállítja egy újabb Siemens-turbina üzemeltetését az Északi Áramlat gázvezetéken, ezért a vezeték napi kapacitása nem fogja meghaladni a 33 millió köbmétert, ami a teljes kapacitás 20 százalékának felel meg. Így még kevésbé tűnik valószínűnek, hogy az EU tagállamainak sikerül novemberig legalább 80 százalékosan feltölteni a gáztárolóikat.
Múlt héten mutatta be egyébként új javaslatcsomagját az Európai Bizottság, amelynek célja, hogy jövő tavaszig 15 százalékkal csökkenjen a gázfelhasználás Európában. A testület szerint az Európai Uniót az Oroszországból érkező gázszállítások további csökkenése fenyegeti, mivel a Kreml fegyverként használja a gázexportot, és az intézkedéssel ez a kockázat csökkenthető.
A bizottsági terv értelmében az uniós tagállamoknak szeptember végéig naprakésszé kell tenniük nemzeti vészhelyzeti terveiket és be kell mutatniuk hogyan kívánják teljesíteni a 15 százalékos csökkentési célt. Erről kéthavonta jelentést is kell tenniük. Hangsúlyozták egyúttal, hogy mivel néhány tagállam erősebben függ az orosz gáztól, fontos, hogy a tagországok szolidáris alapon szükség esetén kisegítsék egymást, azonban a „szolidáris gázellátást” igénylő tagállamoknak be kell mutatniuk, hogy milyen intézkedéseket hoztak a kereslet belföldi csökkentésére.
A keddi találkozót megelőzően számos ország, köztük Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország is aggályokat fogalmazott meg a célokkal kapcsolatban, hivatkozva például arra, hogy az energiával kapcsolatos döntések általában nemzeti hatáskörbe tartoznak.
