Ellehetetlenítési törvény: több mint 320 civil szervezet fordult az Európai Bizottsághoz
A tervezett törvény végrehajtásának kulcsfigurája: Lánczi Tamás (Forrás. Lánczi Tamás Facebook-oldala) 

Több mint 320 civil szervezet szólította fel az Európai Bizottságot, hogy tegyen azonnali intézkedéseket az ellehetetlenítési törvényjavaslat miatt, amely szerintük veszélyezteti a független médiát, a civil szervezeteket és a jogállamiságot is – többek közt ez olvasható a Civil Liberties Union For Europe (Liberties) által közzétett levélben.

A csütörtökön elküldött levélben az aláírók arra kérik Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy kezdeményezzen ideiglenes intézkedést a
Európai Unió Bíróságán keresztül a törvényjavaslat végrehajtásának megakadályozására.

„Elfogadása esetén a törvényjavaslat a biztosítaná a magyar kormány számára az eszközöket ahhoz, hogy a 2026-os parlamenti választások előtt elhallgattassa az ország megmaradt független hangjait” – olvasható a levélben. A szervezetek szerint a törvényjavaslat több ponton is sérti az uniós jogot, többek között szembemegy a GDPR-ral, az EU Alapjogi Chartájával, az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel és sérti a szólásszabadsághoz és a magánélet védelméhez való jogot is.

Nyilatkozatukban felszólítják Ursula von der Leyent és Michael McGrath demokráciáért és az igazságügyért felelős biztost, hogy haladéktalanul kérjék az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzanak ideiglenes intézkedéseket a „nemzeti szuverenitás védelméről” szóló törvényre vonatkozó, jelenleg már folyamatban lévő
jogsértési eljárásban. Azt is kérik, hogy nyilvánosan szólítsák fel a magyar kormányt a törvényjavaslat visszavonására. Amennyiben ez nem történik meg kötelezettségszegési eljárás indítását javasolták.

A nyilvánosságot és a civil szférát érintő, a finanszírozást potenciálisan nagyon megnehezítő és szervezeteket megbélyegző törvényjavaslat általános vitája hétfőn zajlott az Országgyűlésben, a megszavazására várhatóan a június 10-i héten kerül sor.