2018 nyarán lépett életbe a Stop Soros törvénycsomag, amelynek egyik, de a magyar menekültpolitika szempontjából alapvető fontosságú eleméről mondta ki az Európai Bíróság szerdai ítéletében: ellentétes az uniós joggal. Ez a biztonságos harmadik, vagy tranzitországra vonatkozó magyar szabályozás volt, amelynek a lényege az, hogy olyan személytől nem is fogad be a magyar állam kérelmet, aki az úgynevezett biztonságos harmadik országokból érkeztek.
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy ha Szerbia felől érkezik egy szíriai a tranzitzónába, akkor tőle ugyan átveszik a kérelmét, de nem bírálják el érdemben, hanem arra hivatkozással, hogy Szerbia biztonságos ország, visszaküldik a hatóságok a szerbeknek. Erről az eljárásról derült most ki, hogy sérti az EU-s jogot. A magyar értelmezés a biztonságos harmadik országról ugyanis nem az, mint ami egyébként a Magyarország által is aláírt nemzetközi szerződésekben, Magyarországra is kötelező jogszabályokban szerepel.
A kérdés eldöntése egyetlen kifejezésen múlik, ez pedig a „kapcsolat”. Azt kell megállapítani, hogy a kérelmező és azon ország között, ahová őt vissza akarják küldeni, van-e valamilyen kapcsolat, ami megalapozhat valamilyen kötődést a személy és az ország között. Az ítélet egyértelműen és több helyen is kimondja, hogy egy országon történő áthaladás nem tekinthető kapcsolatnak.
Ezt az eljárást egy Szíriából elmenekült kurd férfi ügyében folytatták le, aki a menedékkérelmének elutasítása nyomán a magyar bírósághoz fordult, a bíróság pedig az Európai Bíróság iránymutatását kérte. A mostani ítéletben az is benne van, hogy a fellebbezés elbírálására rendelkezésre álló nyolc napos határidő szintén ellentétes az EU jogával, ha ennyi idő alatt a bíróság nem képes a tisztességes, minden részletre kiterjedő eljárás kereteit biztosítani.
Ennek a döntésnek az alapján valamennyi, eddig elutasított kérelmet jogellenesen nem bírálták el, ugyanakkor a jövőben erre hivatkozással nem lehet a tényleges eljárástól eltekinteni.
