Magyar ellenzéki EP-képviselőket kérdeztünk a héten elfogadott, a magyar jogállamiság helyzetéről szóló európai parlamenti (EP) jelentésről. Az Európai Parlamentben nagy többséggel elfogadott dokumentum kimondja, hogy Magyarország többé nem demokrácia. Kerestük Dobrev Klára sajtósát is, aki nem szeretett volna lapunknak nyilatkozni, egyik képviselőtársához irányított volna. Hogy mit válaszoltak lapunk kérdéseire a Fidesz EP-képviselői, azt ebben a cikkben találja.
Cseh: Az Orbán-kormányt „ellenséges hatalmak” kötötték magukhoz
Cseh Katalin momentumos politikus az Európai Parlamentben a centrista-liberális „Újítsuk meg Európát” (Renew Europe) képviselőcsoportban ül. Szerinte ugyan Magyarországról nézve úgy tűnhet, hogy az EP-ben meddő vita folyik a magyar jogállamiság kapcsán, de valójában egyre jobban értik Európában, hogy milyen rendszert épít Orbán Viktor kormánya. Kérdésünkre úgy reagált, hogy egy százas skálán 65-70 százalékon tartanak Európában a magyar rendszer kiismerésében.
Cseh szerint mostanra már ez Európai Bizottság is felvette a kesztyűt: létrejött a jogállamisági mechanizmus és felismerték, hogy van egy kormány az EU-n belül, amely európai uniós pénzből munkálkodik az Unió leépítésén. A politikus szerint fontos volna, hogy a Bizottság ne engedje el azokat az eredményeket, amiket eddig elért. Szerinte ugyanis lényeges lenne, hogy tényleges változások legyenek az Orbán-kormány hozzáállásában. Cseh Katalin úgy fogalmazott a Magyar Hangnak, hogy „felforr tőle az agyvize”, amikor arról értesül, hogy még megállapodás sincs az uniós pénzekről, de Mészáros Lőrinc már jó pár tendert lekötött.
Kérdeztük az EP-képviselőt a korrupcióellenes hatóságról is, amelyet az EU unszolására állítana fel a kormány. Cseh Katalin szerint ha az Orbán-kormánynak számítana a korrupcióellenes harc, akkor az Európai Ügyészséghez csatlakozna. Véleménye szerint a kabinet nagyon jó abban, hogy felállít testületeket, amelyeket aztán telepakol a saját embereivel.
Cseh képviselőt szembesítettük Ursula von der Leyennek a jogállamisági vitával egy napon elhangzott évértékelő beszédével, melyben az Európai Bizottság elnöke arról is beszélt, hogy „az EU-ban található trójai falovakkal nem lehet európai demokráciát építeni”. Erről azt mondta a momentumos politikus, hogy a magyar kormányra is gondolt von der Leyen, amikor trójai falovakról beszélt, „kísértetiesen hasonlít” a magyar helyzetre, amit a bizottsági elnök felrajzolt, hiszen az Orbán-kormányt „ellenséges hatalmak” kötötték magukhoz.
Ezzel együtt Cseh Katalin abban bízik, hogy Magyarország megkapja az uniós pénzeket, de abban is bízik, hogy megfelelő intézményi reformok történnek és így lehet garantálni azt, hogy a pénz célba jut. Az EP-képviselő szerint csak az Orbán-kormányon múlik, hogy megkapjuk-e a forrásokat, ha Orbán Viktor hazafi lenne, akkor megtenné azokat az alapvető antikorrupciós reformokat, amiket kérnek tőle. Azért, hogy ezt mégsem teszi meg – hiába hibáztatja érte „Brüsszelt”, az ellenzéket – az ő hibájuk.
Cseh képviselő úgy látja, ha mégsem lesz megállapodás, akkor az Európai Bizottságnak közvetlenül kell eljuttatnia az EU-s forrásokat a magyar emberekhez, ne őket szankcionálják a kormány miatt és helyett. Az Újítsuk meg Európát-frakciónak van is erre kész, kidolgozott modellje.
Rákérdeztünk arra is, hogy feltűnt-e a momentumos politikusnak, hogy a Demokratikus Koalíció látványosan nem vett részt a jogállamisági jelentést vitájában, képviselőik nem szólaltak fel, nem mondtak véleményt a témában. (Később, csütörtökön Dobrev Klára a jelentésről szóló szavazáson sem vett részt. - a szerk.) Erről a Momentum EP-képviselője azt mondta, hogy nem figyelte, ki volt ott és ki nem: a „kontextus, hogy kimondásra került, hogy Magyarország nem demokrácia többé, jobban zavart, mint hogy ki szól és ki nem szól hozzá”.
Gyöngyösi: A magyar embereknek járnak ezek a források
Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke, EP-képviselője, aki a strasbourgi parlamentben a fideszesekhez hasonlóan a függetlenek között foglal helyet úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az nem lehet vitás, hogy a magyar embereknek járnak az európai uniós források.
A jobbikos EP-képviselő szerinte az Európai Bizottságnak az lett volna a feladata, hogy kidolgozza annak rendszerét, hogy amikor egy kormányzat rendszerszintű korrupció útján lenyúlja az uniós forrásokat, akkor őket megkerülve közvetlenül juttathassa el a pályázati pénzeket és forrásokat az érintettekhez. Ezek Gyöngyösi Márton szerint is elsődlegesen az önkormányzatok lennének, másodlagosan pedig a kis- és középvállalkozások.
Gyöngyösi is úgy látja, hogy az EU most kezdi megérteni a magyar kormánnyal kapcsolatos probléma lényegét, mert korábban nem szembesült ilyen esettel. Szerinte valós veszély, hogy mivel egy nagyon erős propagandagépezet van Orbán Viktor kezében, ha nem kapjuk meg az EU-s forrásokat, Orbán úgy hangolja a magyar társadalmat, hogy az elfogadja az EU-ból való kilépést. Éppen egy ilyen közhangulat elkerülése érdekében volna kívánatos Gyöngyösi képviselő szerint, hogy a Bizottság mielőbb kidolgozza a magyar ellenzéki EP-képviselők javaslatai alapján a források közvetlen, a kormányt megkerülő eljuttatását a címzettekhez.
Ő maga levelet írva lobbizott ennek érdekében Ursula von der Leyennél.
A DK hallgatását a témában Gyöngyösi Márton sem érti, és úgy vélekedett: „magyar ügyben egy magyar képviselő ki tud harcolni magának felszólalási lehetőséget”. Ha én ki tudok harcolni, bárki ki tud – fogalmazott önironikusan.
Ujhelyi: A „kamuintézményeket” ne fogadja el az EU
Ujhelyi István (MSZP, szocialisták és demokraták EP-képviselőcsoportja) úgy tájékoztatta lapunkat, a saját frakcióvezetéstől tudja, hogy a jogállamisági vita után, a frakciók közötti egyeztetésen nagy felháborodást váltott ki a fideszes képviselők által a vita során tanúsított viselkedés. A vitában egy fideszes látogatócsoportot ültettek a vendégpáholyba, akik rendszeresen és hangosan véleményt nyilvánítva követték az ülésterem felszólalásait. Annyira, hogy a teremőrségnek kellett lecsitítania őket. A Fidesz mellett felszólalók az időkeretükben nem a lényegre koncentráltak, vírustagadó hozzászólások keveredtek a jogállamisági vitába.
Ujhelyi szerint a frakciók közötti egyeztetésen felmerült, hogy amennyiben így viselkedik a Fidesz, „a gázra kell lépni”, és ha a Bizottság nem lép fel keményen az Orbán-kormánnyal szemben, akkor szóba jöhet, hogy a Bizottságot bizalmatlansági indítvánnyal buktassa meg az Európai Parlament. (Erre a lehetőség fennáll.)
A szocialista képviselő szerint fontos lenne, hogy a magyar kormány által felállítandó „kamuintézményeket” ne fogadja el az EU.
Ujhelyi képviselő úgy látja, Magyarország és a magyar nemzet nem egyenlő az európai értékeket semmibe vevő, a korrupciót állami szintre emelő Fidesz-kormánnyal és a NER-elittel. Ezen felül a magyarok érdeke nem egyenlő a NER érdekével; a magyarok érdeke, hogy az uniós források ne a NER-elit zsebébe csurogjanak, hanem minden magyar ember életének jobbítására fordítsák őket. „Azok, akik most hazaárulást kiáltanak és hazug módon a teljes magyar nemzettel takaróznak, nem csupán szánalmasan nevetségesek, de lelkiismeretlenül és aljasul védik is a közös hazánkat kirabló narancsos elit bűneit.”
