A Balti-tenger déli részén, a lagúnák súlyosan szennyezett vizeinek tisztítását tűzte ki célul egy Európai Uniós projekt - tudta meg az euronews. A program keretében közönséges nádból és fűzfából álló, mesterséges, úszó vizes szigeteket telepítenek, amelyek növekedésük során a folyók által szállított nitrogénnel és foszforral táplálkoznak. Az Unió Élő lagúnák projektjének vezetője, Arturas Razinkovas-Baziukas szerint a nitrogén leginkább a mezőgazdaságból, a foszfor pedig a kommunális szennyvízből kerül a természetes vizekbe. "Kiszámoltuk, hogy egy ilyen sziget mennyit tud ezekből a kémiai elemekből eltávolítani. Nos, egy sziget egy év alatt körülbelül két-három háztartás által kibocsátott anyagmennyiséget távolít el a vízből." - mondta a szakember.
Egyelőre az Unió három országában, Németországban, Lengyelországban és Litvániában telepítettek úszó vizes élőhelyeket. Litvániában például a Klaipeda elnevezésű lagúnába ömlő városi csatornára telepítettek egyet. A projektet 1,2 millió euróval támogatja az Unió, ebből 1 millió euró az európai kohéziós politikából származik.
A foszfor és a nitrogén felhalmozódása miatt az algák túlzottan elszaporodnak, mindez a vizekben oxigénhiányt, a biológiai sokféleség csökkenését, kellemetlen szagokat eredményez.
Az úszó szigetek gyökérzetüknek és leveleiknek köszönhetően képesek felvenni és eltávolítani az említett tápanyagokat, ugyanakkor javítják a víz minőségét, szabályozzák a víz áramlását és fokozzák az üledékképződést. A biológiai sokszínűség helyreállításához is hozzájárulnak, ugyanis élőhelyet adnak a mikrobák, rovarok, halak és madarak számára.
A kutatók tapasztalatai szerint a mesterséges szigetek körüli vizekben javult a biológiai sokszínűség, hiszen menedéket és táplálékot találnak rajtuk halak és madarak. Ezeken a szigeteken a biológiai sokszínűség kétszer olyan magas volt, mint a környező élőhelyeken." - nyilatkozta a projekt vezetője.
